[Tanulmnyok]

(1106 találat)
# Cím Abstract Szerző Folyóirat Oldalszám
Moszkvai Zeneszerzk - Abramszkij, Alekszandr 1977., 18. évf. 3. szám 273. - 276.o
Az ifj bolgr zeneszerzkrl - Abrasev, Bozsidar 1968., 9. évf. 2. szám 121. - 126.o
Arnold Schnberg Pierrot Lunaire-je - Adorno, Theodor Wiesengrund 1974., 15. évf. 3. szám 250. - 252.o
Bartkrl - Adorno, Theodor Wiesengrund 1975., 16. évf. 3. szám 241. - 257.o
Vd vagy magamentsg? : gondolatok a Kossuth-emigrcirl - Albert Gbor 1987., 28. évf. 1. szám 63. - 65.o
Szamuil Feinberg - Alekszandrov, Anatolij 1977., 18. évf. 3. szám 279. - 280.o
Goldmark Kroly vzlatknyvei - Alfldy Gbor 1996., 36. évf. 3-4. szám 234. - 296.o
A gyzelem 80 perce : Sosztakovics VII. szimfnijnak keletkezstrtnethez - Aljanszki, J. 1975., 16. évf. 4. szám 371. - 379.o
Az els bcsi klasszikus iskola klarintversenyei I. (1770-1810) - Balassa Gyrgy 1977., 18. évf. 1. szám 49. - 74.o
Az els bcsi klasszikus iskola klarintversenyei II. (1770-1810) : versenymvek kt klarintra zenekari ksrettel - Balassa Gyrgy 1977., 18. évf. 2. szám 134. - 183.o
Az els bcsi klasszikus iskola zongora-klarint szonti - Balassa Gyrgy 1976., 17. évf. 1. szám 12. - 41.o
Egy klns klarintverseny - Balassa Gyrgy 1973., 14. évf. 4. szám 383. - 388.o
Johann Baptist Vanhal klarintversenye - Balassa Gyrgy 1974., 15. évf. 4. szám 373. - 378.o
A voklis zene helye a magyar zenekultra fejldsnek a felszabadulst kvet korszakban I. : problmatrtneti ttekints - Balzs Istvn 1975., 16. évf. 1. szám 31. - 38.o
A voklis zene helye a magyar zenekultra fejldsnek a felszabadulst kvet korszakban II. - Balzs Istvn 1975., 16. évf. 2. szám 135. - 148.o
Cos va chi troppama e troppo crede : Kurtg Gyrgy Truszova-ciklusrl - Balzs Istvn 1983., 24. évf. 3. szám 223. - 234.o
Zenemvszet s trtnelmi tvlat : Arnold Schnberg s a tizenkt fok technika bels idviszonyainak ellentmondsai - Balzs Istvn 1974., 15. évf. 3. szám 299. - 318.o
A budapesti Zeneakadmia - funkcik s rekrutci vltozsai - Balzs Jnos 1991., 32. évf. 1. szám 101. - 110.o
A kszegi iskolarektor zenei ktelessgei a 17. szzadban : adatok a 17. szzadi iskolk zenjhez - Brdos Kornl 1982., 23. évf. 1. szám 5. - 9.o
A pszti ciszterciek zenei mkdse az egri gimnziumban - Brdos Kornl 1987., 28. évf. 1. szám 14. - 16.o
Szkesfehrvr zenei struktrja a 18-19. szzadban - Brdos Kornl 1990., 31. évf. 2. szám 130. - 133.o
XVI - XVII. szzadi szmadsknyvek s jegyzknyvek kiegszt adatai „Erdly zenetrtnet”-hez - Brdos Kornl 1988., 29. évf. 3. szám 251. - 255.o
„Tetemrehvs?” - Brdos Lajos 1980., 21. évf. 4. szám 391. - 393.o
A „Norvg lenyok” : egy klns m klns szerkezete - Brdos Lajos 1972., 13. évf. 4. szám 353. - 367.o
Egy „szomor” hangnem : Kodly zenje s a lokrikum - Brdos Lajos 1976., 17. évf. 4. szám 339. - 387.o
Heptatonia secunda : egy sajtsgos hangrendszer Kodly mveiben (Els kzlemny) - Brdos Lajos 1962., 3. évf. 6. szám 583. - 603.o
Heptatonia secunda : egy sajtsgos hangrendszer Kodly mveiben (harmadik kzlemny) - Brdos Lajos 1963., 4. évf. 2. szám 119. - 142.o
Heptatonia secunda : egy sajtsgos hangrendszer Kodly mveiben (msodik kzlemny) - Brdos Lajos 1963., 4. évf. 1. szám 3. - 31.o
Heptatonia secunda : egy sajtsgos hangrendszer Kodly mveiben (negyedik, befejez kzlemny) - Brdos Lajos 1963., 4. évf. 3. szám 227. - 255.o
Organika - Brdos Lajos 1973., 14. évf. 2. szám 156. - 164.o
Giovan Battista Mosto gyulafehrvri madrigljai : renesznsz muzsika a Bthoryak udvarban - Barlay . Szabolcs 1975., 16. évf. 2. szám 173. - 182.o
Girolamo Diruta: Il Transilvano – jelentsge klfldn s Magyarorszgon - Barlay . Szabolcs 1978., 19. évf. 1. szám 3. - 24.o
Renesznsz muzsika a Bthoryak udvarban II. : a gyulafehrvri madriglok stlus- s zenetrtneti elemzse - Barlay . Szabolcs 1976., 17. évf. 2. szám 134. - 160.o
Girolamo Diruta: Il Transilvano – stluskritikai analzis s forrskutatsi adalkok : trtnelmi elzmnyek - Barlay . Szabolcs; Pernye Andrs 1978., 19. évf. 3. szám 298. - 313.o
Girolamo Diruta: Il Transilvano – stluskritikai analzis s forrskutatsi adalkok : trtnelmi elzmnyek - Barlay . Szabolcs; Pernye Andrs 1978., 19. évf. 3. szám 298. - 313.o
Girolamo Diruta: Il Transilvano – trtneti elzmnyek, stluskritikai analzis s forrskutatsi adalkok (III.) - Barlay . Szabolcs; Pernye Andrs 1979., 20. évf. 1. szám 39. - 59.o
Girolamo Diruta: Il Transilvano – trtneti elzmnyek, stluskritikai analzis s forrskutatsi adalkok (III.) - Barlay . Szabolcs; Pernye Andrs 1979., 20. évf. 1. szám 39. - 59.o
Girolamo Diruta: Il Transilvano – trtneti elzmnyek, stluskritikai analzis s forrskutatsi adalkok I. - Barlay . Szabolcs; Pernye Andrs 1978., 19. évf. 4. szám 335. - 360.o
Girolamo Diruta: Il Transilvano – trtneti elzmnyek, stluskritikai analzis s forrskutatsi adalkok I. - Barlay . Szabolcs; Pernye Andrs 1978., 19. évf. 4. szám 335. - 360.o
Girolamo Diruta: Il Transilvano – trtneti elzmnyek, stluskritikai analzis s forrskutatsi adalkok IV. - Barlay . Szabolcs; Pernye Andrs 1979., 20. évf. 2. szám 130. - 146.o
Girolamo Diruta: Il Transilvano – trtneti elzmnyek, stluskritikai analzis s forrskutatsi adalkok IV. - Barlay . Szabolcs; Pernye Andrs 1979., 20. évf. 2. szám 130. - 146.o
Egy angolnyelv magyar Kodly-monogrfia : L. Esze: Zoltn Kodly, His Life and Work (Collet’s London, 1962) - Barna Istvn 1962., 3. évf. 6. szám 631. - 632.o
Egy mozgalmas let cseh muzsikus: Jan Ladislav Dusk - Barna Istvn 1962., 3. évf. 4. szám 373. - 377.o
G. Francesco Malipiero nyolcvan ves - Barna Istvn 1962., 3. évf. 1. szám 39. - 42.o
A XVI-XVII. szzad magyar zenetrtnetnek irodalma t folyiratban s hat ktetsorozatban - Barns Mria; Dobszay gnes, Kaisinger Rita; Rosta rpd; Rostetter Szilveszter; Szitha Tnde 1983., 24. évf. 1. szám 72. - 86.o
Alekszandr Moszolov korai alkotsai - Barszova, Inna 1987., 28. évf. 3. szám 244. - 281.o
„Programopera” zongorn : sajtos stlusjegyek Liszt operaparafrzisaiban - Batta Andrs 1986., 27. évf. 1. szám 3. - 11.o
A „harangjtkelv” Liszt zenjben - Batta Andrs 1979., 20. évf. 2. szám 147. - 156.o
Akadmizmus, jklasszicizmus, szecesszi : az ifj Weiner Le zeneszerzi stlusrl - Batta Andrs 1985., 26. évf. 3. szám 230. - 237.o
Zeneakadmiai tabl - mzsa s fta Hans Koessler osztlyban - Batta Andrs 1994., 35. évf. 2. szám 216. - 223.o
Tpusalkots s nagyforma Beethoven korai zongoravariciiban - Batta Andrs; Kovcs Sndor 1977., 18. évf. 4. szám 362. - 386.o
Tpusalkots s nagyforma Beethoven korai zongoravariciiban - Batta Andrs; Kovcs Sndor 1977., 18. évf. 4. szám 362. - 386.o
A moszkvai j Zene Egyeslet - Beljajev, Viktor 1977., 18. évf. 3. szám 256. - 258.o
Alekszander Mosszolov: I. vonsngyes, op. 24. - Beljajev, Viktor 1977., 18. évf. 3. szám 288. - 289.o
Kasztalszkij s orosz npi tbbszlamsga - Beljajev, Viktor 1987., 28. évf. 3. szám 282. - 291.o
Nyikolaj Mjaszkovszkij negyedik zongoraszontja - Beljajev, Viktor 1977., 18. évf. 3. szám 277. - 278.o
Szamuil Feinberg 6. zongoraszontja - Beljajev, Viktor 1977., 18. évf. 3. szám 281. - 282.o
j zene Moszkvban - Beljajev, Viktor 1977., 18. évf. 3. szám 254. - 255.o
Zeneszerzs Oroszorszgban - Beljajev, Viktor 1977., 18. évf. 3. szám 269. - 272.o
Javaslat a tizenktfok hangrendszer j rsmdjra - Benke Lajos 1967., 8. évf. 4. szám 401. - 407.o
„...iemer mêr ouwê...” Veress Sndor - Walter von der Vogelweide elgijnak genzisrl - Berlsz Melinda 1996., 36. évf. 2. szám 141. - 145.o
„Zenei szakrt – szociogrfus” : a negyvenes vek zenekritikusa - Berlsz Melinda 1992., 33. évf. 1. szám 8. - 13.o
Bartha Dnes - a folyiratszerkeszt : a Magyar Zenei Szemle s a Zenei Szemle fszerkesztje - Berlsz Melinda 1984., 25. évf. 2. szám 115. - 134.o
Bartha Dnes, a Szkesfvrosi Zenekar mvszeti igazgatja (1947-49) : vlogats a mkdsre vonatkoz levltri dokumentumokbl - Berlsz Melinda 1988., 29. évf. 4. szám 415. - 429.o
Da capo al fine - Ismtld seglykiltsok a npzenekutats ltrt (1946-1950) - Berlsz Melinda 1982., 23. évf. 1. szám 10. - 17.o
Dokumentumok az 1940-1944-es erdlyi gyjtsek s hanglemezfelvtelezsek trtnethez - Berlsz Melinda 1992., 33. évf. 2. szám 115. - 137.o
Egy emlkezs-gyjtemny tanulsgai : reflexik a jubileumra megjelent Weiner-ktethez - Berlsz Melinda 1985., 26. évf. 3. szám 249. - 254.o
Egy megjul Grdonyi-kp krvonalainak eslye - Berlsz Melinda 2006., 44. évf. 3. szám 241. - 243.o
Lajtha-krkp - Prizs, 1968 : nyugat-eurpai s magyar alkoti kapcsolatok a Lajtha-memorok tkrben (1929-1963) abs.
Remembering Lajtha – Paris, 1968
An Historical Assessment of the Lajtha Memoirs by his West European and Hungarian Contemporaries (1929-1963)
Melinda Berlsz

In the years after Lszl Lajtha’s death, ten contemporary artists – Lajtha’s friends and acquaintances – paid tribute to the late Hungarian composer in recollections upon the initiative of Jnos Gergely, editor of the French-language periodical tudes Finno-Ougriennes. Eight of the writers were West European composers and ethnomusicologists working in the sphere of attraction of Paris culture (Henry Barraud, Emmanuel Bondeville, Jacques Chailley, Alphones Claude Leduc, Salvador de Madariaga, Albert Marinus, Marcel Mihalovici, A. Adnan Saygun), with two contemporaries representing the Hungarian colleagues (Sndor Veress and Lajos Vargyas).
These remembrances preserve a multitude of facts and personal characteristics of Lajtha: through them, the Hungarian composer’s presence in Paris – which, though sporadic, spanned several decades –, his contacts with his contemporaries and the network of events he was involved in become realistically clarified. In the light of this foreign viewpoint, the often vague and idealized Hungarian | French cooperation concerning Lajtha can clear up important questions of his biography and the genesis of compositions. The writings published in 1968 failed to be included in that-time or later Hungarian research literature on Lajtha, principally because the periodical was unknown.
The paper is to interpret the personal relations between Lajtha and his contemporary creators, pointing our their importance for international art and science. The author also plans to publish the collection of memoirs in Hungarian and English languages.
Berlsz Melinda 2003., 41. évf. 2. szám 167. - 179.o
Mfajszer gondolkods Lajtha Lszl zeneszerzi letmvben I. - Berlsz Melinda 1990., 31. évf. 1. szám 99. - 107.o
Mfajszer gondolkods Lajtha Lszl zeneszerzi letmvben II. : mfajcsoportok, mfajlncok, mint az alkotplya meghatrozi - Berlsz Melinda 1990., 31. évf. 2. szám 193. - 200.o
Tradci s jelen szintzise Veress Sndor Passacaglia Concertantjban : utsz Veress kompozcijnak koncert-eladshoz abs.
Synthesis of Tradition and the Present in Sndor Veress’s Passacaglia Concertante
Epilogue to a concert performance of Veress’s composition
Melinda Berlsz

The Passacaglia Concertante, for oboe and String instruments by Sndor Veress, is of special importance among his other works composed in the 1960s. The synthesis of the form of two baroque compositional genres: the passacaglia and the concerto have provided him a basis for a stylistic change. Building upon a foundation with the baroque traditional elements of structure, while being consciously attached to the eastern roots of his own compositional style, Veress was successful in joining the newest tendencies of western stylistic components (i. e. dodecaphony) with the elements characteristic of his earlier works. It is the special synthesis of eastern and western traditions which distinguishes the Passacaglia concertante first of all. After the wonderful performances in Hungary by Heinz Holliger, new for the first time, an outstanding Hungarian oboist, Lszl Hadady has also chosen it as a piece in his programme.
Berlsz Melinda 2000., 38. évf. 2. szám 117. - 126.o
„Alap-atmoszfrja: a tragikus harmnia” : beszlgets a 75 ves Mihly Andrs zeneszerzvel - Bieliczky va 1992., 33. évf. 4. szám 430. - 436.o
Szmvets Lehel Gyrgy karmesterrel a Magyar Rdi s az j magyar zene vtizedeirl - Bieliczkyn Buzs va 1990., 31. évf. 4. szám 423. - 444.o
Kltszet, zene s trsadalom a „hagyomnyos Afrikban” I. - Biernaczky Szilrd 1986., 27. évf. 3. szám 312. - 332.o
Kltszet, zene s trsadalom a „hagyomnyos Afrikban” II. - Biernaczky Szilrd 1986., 27. évf. 4. szám 405. - 418.o
Bartk Bla, a romn npzene kutatja - Birlea, Ovidiu 1975., 16. évf. 3. szám 286. - 302.o
A Borisz Godunov sbemutatjnak sajtvisszhangja : szellemi-zenei irnyzatok az 1870-es vek Oroszorszgban - Bojti Jnos; Papp Mrta 1990., 31. évf. 1. szám 66. - 75.o
A Borisz Godunov sbemutatjnak sajtvisszhangja : szellemi-zenei irnyzatok az 1870-es vek Oroszorszgban - Bojti Jnos; Papp Mrta 1990., 31. évf. 1. szám 66. - 75.o
Bartk nyomban - Bka Lszl 1965., 6. évf. 4. szám 339. - 342.o
A „Gyermekeknek” cm sorozat kihagyott darabjai - Bnis Ferenc 1965., 6. évf. 4. szám 347. - 356.o
A magyar npzene : adatok Kodly tanulmnynak keletkezs-trtnethez - Bnis Ferenc 1985., 26. évf. 1. szám 3. - 8.o
Az Apponyi kzirat magyar tncai - Bnis Ferenc 1964., 5. évf. 6. szám 569. - 580.o
Bartk s a verbunkos - Bnis Ferenc 1971., 12. évf. 3. szám 252. - 259.o
Bartk hat nyilatkozata - Bnis Ferenc 1988., 29. évf. 4. szám 395. - 403.o
Beethoven s a magyar zene - Bnis Ferenc 1971., 12. évf. 1. szám 30. - 36.o
Egy „hamistatlan” Kodly-rs - Bnis Ferenc 1983., 24. évf. 1. szám 3. - 11.o
Idzetek Bartk zenjben - Bnis Ferenc 1962., 3. évf. 2. szám 105. - 122.o
Ki komponlta a Psalmus hungaricus zenjt? : Kodly vitja a nmet sajtval 1942-ben - Bnis Ferenc 1984., 25. évf. 2. szám 135. - 140.o
Kodly Zoltn rsainak jegyzke (2) - Bnis Ferenc 1986., 27. évf. 4. szám 365. - 404.o
Mosonyiana. A Mosonyi-kutats j eredmnyei : IV. lete s mvei a sajt tkrben (1860) [II. rsz] - Bnis Ferenc 1989., 30. évf. 3. szám 227. - 249.o
Mosonyiana. A Mosonyi-kutats j eredmnyei I. rsz - Bnis Ferenc 1989., 30. évf. 2. szám 155. - 187.o
Mosonyiana. A Mosonyi-kutats j eredmnyei II. - Bnis Ferenc 1996., 36. évf. 1. szám 80. - 96.o
Mosonyiana. A Mosonyi-kutats j eredmnyei V. : Szp Ilonka. Adatok keletkezsnek trtnethez, zenei npiessgnek forrsaihoz s fogadtatsnak krnikjhoz [III. rsz] - Bnis Ferenc 1989., 30. évf. 4. szám 335. - 377.o
Szabolcsi Bence s A zene trtnete - Bnis Ferenc 1983., 24. évf. 3. szám 235. - 247.o
Szabolcsi Bence, Kodlyrl s Bartkrl - Bnis Ferenc 1985., 26. évf. 4. szám 352. - 362.o
Szabolcsi s Kodly : adatok kettejk kapcsolathoz - Bnis Ferenc 1982., 23. évf. 4. szám 353. - 371.o
Szirmai Alberttal, emlkeirl - Bnis Ferenc 1963., 4. évf. 5. szám 503. - 509.o
A zene szerepe az ifjsg szabadid-mrlegben - Bontinck, Irmgard 1980., 21. évf. 4. szám 335. - 390.o
Az j zene trtnelmi fejldsvonalai - Borris, Siegfried 1964., 5. évf. 4. szám 355. - 367.o
Az j zene trtnelmi fejldsvonalai (msodik, befejez rsz) - Borris, Siegfried 1964., 5. évf. 5. szám 451. - 460.o
Dodekafon struktrk tonlis integrcija - Borris, Siegfried 1967., 8. évf. 4. szám 377. - 383.o
Huszr Gl 1560. vi nekesknyve, mint zenetrtneti emlk - Borsa Gedeon 1976., 17. évf. 2. szám 119. - 133.o
Piszkos partitrk, szennyes szlamok avagy Az eleven rdg s a magyar operett nem teljesen szepl?telen fogantatsa - Boz Pter 2014., 52. évf. 3. szám 318. - 333.o
1948 - Egy mentsi ksrlet - Breuer Jnos 1985., 26. évf. 1. szám 9. - 11.o
A II. budapesti nemzetkzi Erkel-nekverseny - Breuer Jnos 1966., 7. évf. 1. szám 39. - 48.o
A magyar eladmvszet problmirl - Breuer Jnos 1965., 6. évf. 4. szám 383. - 393.o
A magyar zenetrtnet kltje - Breuer Jnos 1969., 10. évf. 2. szám 139. - 142.o
Adalkok hrom Bartk-m kiadi utlethez - Breuer Jnos 1970., 11. évf. 1-4. szám 42. - 47.o
Az els tizent esztend - Breuer Jnos 1977., 18. évf. 3. szám 227. - 231.o
Az j zene notcijnak monogrfija - Breuer Jnos 1967., 8. évf. 3. szám 277. - 283.o
Bartha Dnes az intzmnyes zenetudomnyi kutatsokrt - Breuer Jnos 1988., 29. évf. 4. szám 404. - 414.o
Bartk Bla helye a magyar zenei publikcikban - Breuer Jnos 1969., 10. évf. 1. szám 36. - 44.o
Budapesti Zenei Hetek 1961 - Breuer Jnos 1961., 1. évf. 9. szám 62. - 65.o
Dmitrij Sosztakovics 60 ves - Breuer Jnos 1966., 7. évf. 4. szám 372. - 375.o
Egy szletsnapra [Magyar Zenemvszek Szvetsge] - Breuer Jnos 1989., 30. évf. 4. szám 427. - 440.o
Egytt s egyedl – Mihly Andrs operja - Breuer Jnos 1967., 8. évf. 1. szám 26. - 32.o
Fesztivl?... : Budapesti Zenei Hetek, 1963 - Breuer Jnos 1963., 4. évf. 6. szám 639. - 642.o
Jemnitz Sndor s Arnold Schoenberg kapcsolatai - Breuer Jnos 1984., 25. évf. 1. szám 3. - 13.o
Kodly s Karl Straube - Breuer Jnos 1995., 35. évf. 4. szám 432. - 436.o
Kodly Zoltn Bartk-kpe - Breuer Jnos 1980., 21. évf. 4. szám 394. - 400.o
Kodly Zoltn s Franciaorszg II. - Breuer Jnos 1973., 14. évf. 4. szám 373. - 382.o
Kodly Zoltn s Franciaorszg [I. rsz] - Breuer Jnos 1973., 14. évf. 3. szám 258. - 269.o
Korunk zenjnek korszertlen megtlse : szljegyzetek Szernyi Gyz dolgozathoz - Breuer Jnos 1986., 27. évf. 3. szám 280. - 283.o
Lajtha Lszl Coolidge-dja - Breuer Jnos 1996., 36. évf. 2. szám 146. - 150.o
Monotematikus koncepcik Kodly Zoltn hangszeres mveiben - Breuer Jnos 1982., 23. évf. 1. szám 18. - 20.o
Opus 4. - Egy Kodly-m kt alakja - Breuer Jnos 1991., 32. évf. 2. szám 191. - 209.o
Prokofjev Magyarorszgon - Breuer Jnos 1961., 1. évf. 5. szám 508. - 515.o
Ujfalussy Jzsef: Bartk Bla : a javtott kiadsokrl - Breuer Jnos 1990., 31. évf. 1. szám 94. - 98.o
Szzadunk osztrk zeneszerzi - Brix, Karl 1966., 7. évf. 5. szám 504. - 509.o
j ramlatok a zenei nevels terletn - Brjuszova, Nagyezsda 1977., 18. évf. 3. szám 311. - 313.o
Munkshangversenyek a Vigadban a szzadeln - Bruckner va 1981., 22. évf. 2. szám 209. - 213.o
Liszt s a maqyar ferencesek - Bucsi Lszl 1987., 28. évf. 1. szám 50. - 52.o
Vietnami kis npcsoportok zenje - Bui Thai Hong Nga 1989., 30. évf. 2. szám 136. - 154.o
A finnugor npek kzs npdalai - C. Nagy Bla 1975., 16. évf. 2. szám 117. - 134.o
A mai finn zene - C. Nagy Bla 1966., 7. évf. 6. szám 607. - 614.o
Afroamerikai npzene - C. Nagy Bla 1967., 8. évf. 6. szám 574. - 591.o
Egy magyar juhszcsald npdalkincse - C. Nagy Bla 1964., 5. évf. 2. szám 143. - 150.o
Jean Sibelius (1865-1957) - C. Nagy Bla 1965., 6. évf. 6. szám 602. - 609.o
Npzennk s a zenei forma - C. Nagy Bla 1965., 6. évf. 1. szám 18. - 34.o
Npzennk nhny alapkrdse. I. Pentatnia s ves szerkezet - C. Nagy Bla 1962., 3. évf. 6. szám 621. - 630.o
Npzennk nhny alapkrdse. II. Pentatnia s lejt szerkezet (Befejez kzlemny) - C. Nagy Bla 1963., 4. évf. 1. szám 42. - 49.o
Tpuskrdsek a magyar npzenben - C. Nagy Bla 1961., 1. évf. 6. szám 603. - 617.o
Bartk, Schnberg s nhny dal - Collins, Adrian 1981., 22. évf. 1. szám 38. - 41.o
Adalkok egy nevezetes akkord s egy nevezetes motvum trtnethez [I. rsz] - Cornides Dont Gyrgy 1962., 3. évf. 3. szám 249. - 272.o
Adalkok egy nevezetes akkord s egy nevezetes motvum trtnethez [II. rsz] - Cornides Dont Gyrgy 1962., 3. évf. 4. szám 346. - 364.o
Adalkok egy nevezetes akkord s egy nevezetes motvum trtnethez [III. rsz] - Cornides Dont Gyrgy 1962., 3. évf. 5. szám 475. - 488.o
A latin-amerikai npzene perspektvi - Cortez, Carlos Miro 1980., 21. évf. 1. szám 72. - 85.o
A Munka-kr zenei tevkenysge - Csaplr Ferenc 1971., 12. évf. 1. szám 53. - 64.o
Opera - Csemodanov, A. L. 1977., 18. évf. 3. szám 308. - 310.o
Opera - Csemodanov, A. L. 1977., 18. évf. 3. szám 308. - 310.o
Zene s szemllet abs.
Music and Intuition
Pter Gyrgy Csob

The paper discusses an essential problem of musical reception: what are the cognitive and perceptual conditions of musical interpretation. The reflection of this problem in the history of musical aesthetics was linked with the adaptation of the intuition concept, and with the epistemological rethinking of a perceptional hierarchy. The problem moved in the 19th century from the antinomian concept to dialectical immediacy: the disagreement of the plastically - musically, beauty - sublime, and interpretation as survey or as feeling overshadowed the dynamic concept of acoustical intuition (E. Hanslick) and the intentional concept of acoustical intuition (H. Riemann). As a result of this, transfiguration indicates intuition as cognitio sensitive acusticae, a special forma of musical reception and the object of this reception forma coexists before and after music.
Csob Pter Gyrgy 2008., 46. évf. 4. szám 441. - 450.o
Egy npszer dallamunk eredethez - Csomasz Tth Klmn 1974., 15. évf. 1. szám 73. - 77.o
Huszr Gl nekesknyve (1560) s zenei jelentsge - Csomasz Tth Klmn 1981., 22. évf. 2. szám 176. - 208.o
Szenci Molnr Albert s a magyar zenei rsbelisg - Csomasz Tth Klmn 1974., 15. évf. 4. szám 350. - 363.o
A „mlosz” szerelmesei : hrom zensz arckpe - Cz. Lnyi Sarolta 1965., 6. évf. 1. szám 35. - 46.o
j zene, j eladmvszet, j zenepedaggia - Czvek Erna 1965., 6. évf. 3. szám 227. - 236.o
Szveg s zene viszonya az operban - Dallapiccola, Luigi 1965., 6. évf. 6. szám 619. - 637.o
Kodly Zoltn: A fga mvszete : a Concerto neoklasszicizmusrl abs.
Zoltn Kodly’s Art of Fugue
About the neo-classicism of the Concerto for Orchestra
Anna Dalos

Although Zoltn Kodly’s name has frequently been associated with trends in 20th-century neo-classicism, his oeuvre has never yet been examined in detail from this perspective. This is certainly the case for the Concerto for Orchestra (1939/1940), which in terms of its Bachian quotations, fugue and characteristically Baroque rhythmic types is the paradigmatic work of Kodly’s neo-classicism. This study attempts to reinterpret the form of the piece with the support of Kodly’s sketches, and strives to clarify the role of baroque elements and quotations in the composition. I draw on theories of stylistic history (specifically the Baroque) of the German art historian Heinrich Wlfflin, whose university lectures were heard by the young Kodly in Berlin, in 1906. Part of my argument is that Kodly implanted Wlfflinian characteristics of the Baroque style in his Concerto. I also suggest, however, that his intention was not merely to establish a Hungarian Baroque music (as argued by Szebolcsi). His Concerto also reflects his conception of folk music, which he conceived as bearing an archaeology of centuries of music. In this respect he created a stylistic synthesis, in which various historical-stylistic layers – folk music, Baroque elements, Classical forms, national romanticism, impressionism and new Hungarian music – appear simultaneously.
Dalos Anna 2004., 42. évf. 3-4. szám 367. - 386.o
Az „tk” kapcsolata az eurpai zene ltalnos fejldsvel - Danilevics, Lev Vasziljevics 1960., 1. évf. 2. szám 128. - 138.o
Budapest – Prizs - Danilevics, Lev Vasziljevics 1961., 1. évf. 5. szám 516. - 523.o
1908. december 9. - Mg egyszer - Demny Jnos 1981., 22. évf. 4. szám 423. - 424.o
1908. december 9. : Bartk jdonsg Szkely Arnold hangversenyn - Demny Jnos 1981., 22. évf. 1. szám 52. - 62.o
Bartk Bla s a nagyvilg - Demny Jnos 1961., 1. évf. 7-8. (II/4-5). szám 61. - 77.o
Bartk tallkozsa Adyval : Bartk knyvtrnak Ady-ktetei - Demny Jnos 1971., 12. évf. 1. szám 11. - 18.o
Marmorinus, rex Agarenorum - Dri Balzs 1987., 28. évf. 1. szám 34. - 37.o
A keresztton - Derzsanovszkij, Vlagyimir 1987., 28. évf. 3. szám 302. - 303.o
A trvnyen kvl helyezett m : a m-fogalom problematikja korunk mvszetben - Dibelius, Ulrich 1972., 13. évf. 2. szám 129. - 142.o
A Bartk-Archvum munkjrl - Dille, Denijs 1965., 6. évf. 2. szám 140. - 143.o
Bartk s Busoni kapcsolatnak dokumentumai - Dille, Denijs 1981., 22. évf. 1. szám 42. - 51.o
Bartk s Schoenberg kapcsolatai - Dille, Denijs 1974., 15. évf. 3. szám 253. - 266.o
Orosz kritikk modern eurpai zenemvekrl - Dimitrevszkij, A. 1977., 18. évf. 3. szám 259. - 260.o
Az elektronikus s a konkrt zene mhelytitkaibl - Dobrowolski, Andrzej 1963., 4. évf. 2. szám 181. - 190.o
„Missa mundi” - Dobszay Lszl 1982., 23. évf. 1. szám 21. - 36.o
„Mos patriae” - Dobszay Lszl 1988., 29. évf. 4. szám 343. - 345.o
A forma-fogalom problematikja - Dobszay Lszl 1966., 7. évf. 1. szám 3. - 10.o
A forma-fogalom problematikja - Dobszay Lszl 2012., 50. évf. 3. szám 245. - 252.o
A gregorin nek eladsnak tjai - Dobszay Lszl 1990., 31. évf. 3. szám 303. - 316.o
A gregorin nek zenei elemzse - Dobszay Lszl 1998., 37. évf. 1. szám 5. - 20.o
A musicus mhelyben abs.
In the Workshop of the Musicus
Lszl Dobszay

The Alleluia Natus est beyond some Central- and North-Italian occurrence is recorded only by the Missale Notatum Strigoniense. The variants shows that the “musicus” in Hungary adapted the melody to the “pentatonic” dialect prevalent in this country. In contrast, when an Fransciscan antiphonary takers over an antiphon on King St. Ladislaus from the diocesan sources changes the emblematic d-a-c formula to d-a-b, as it is correct in the “diatonic” dialect. That means, the existence of Gregorian dialects “though never mentioned in the medieval theoretical writings” belonged to the theoretical concepts of the contemporaneous musicians.
Dobszay Lszl 2004., 42. évf. 3-4. szám 279. - 284.o
A tonalitselemzs hrom rtege - Dobszay Lszl 1985., 26. évf. 1. szám 12. - 17.o
Adatok az gynevezett volta-ritmus trtnethez - Dobszay Lszl 1984., 25. évf. 1. szám 14. - 22.o
Spiritus latine locuntur - Dobszay Lszl 1987., 28. évf. 1. szám 49.o
„Dort, wo du nicht bist, dort ist das Glck” : a schuberti ttns pillanata - Dolinszky Mikls 1986., 27. évf. 4. szám 354. - 360.o
Az additv improvizci hagyomnya - Dolinszky Mikls 1989., 30. évf. 4. szám 378. - 412.o
Bach rta...? : krdjelek az Esz-dr fuvolaszonta hitelessge krl - Dolinszky Mikls 1988., 29. évf. 1. szám 3. - 27.o
Elads az Erkel Operakiads els kteteinek sajtbemutatjn abs.
Address Given at the Press Introduction of the First Volumes of the Edition of Erkel’s Operas
Mikls Dolinszky

Btori Mria (1840) was one of the first romantic national operas in Eastern-Europe. Contrary to the widely held belief, contemporary critics expressed their appreciation even after the premiere of Erkel’s two other operas that had been played with prolonged success, and Erkel himself even quoted from this piece in the score of Bnk Bn. Nonetheless, Btori Mria was definitively removed from the repertoire of the Hungarian National Theatre in 1860. This was due to the ever increasing radicalism of the demand for national music on the one hand, and to the change of taste that ensued from Wagner and Offenbach coming to the fore in Hungary on the other. Even so, the work fulfilled its mission: it proved that a national language was compatible with international musical idioms and the typical plots of opera as a genre.
Dolinszky Mikls 2003., 41. évf. 1. szám 105. - 111.o
„Joseph, lieber Joseph mein” : adalk a Harmonia Caelestis forrsaihoz - Domokos Mria 1984., 25. évf. 1. szám 23. - 28.o
„Npzennk s a szomszd npek npzenje” - Domokos Mria 1983., 24. évf. 2. szám 188. - 193.o
A Rkczi-nta csaldfja - Domokos Mria 1980., 21. évf. 3. szám 249. - 263.o
Az epika szerepe Borogyin Igor herceg cm operjban - Domokos Zsuzsa 1990., 31. évf. 3. szám 323. - 336.o
Beethoven-szimfnik zongoratiratai : Liszt interpretcija az eldk stlusrksgnek tkrben - Domokos Zsuzsa 1995., 35. évf. 3. szám 227. - 318.o
Czerny hatsa Lisztre: a fantzils mvszete - Domokos Zsuzsa 1992., 33. évf. 1. szám 70. - 96.o
Liszt 1839-es rmai Palestrina-lmnye : Fortunato Santini knyvtra abs.
Liszt’s Roman Experience of Palestrina in 1839
The importance of Fortunato Santini’s library
Zsuzsanna Domokos

This study focuses on Liszt’s first Roman period in the first part of the year 1839 and his first experiences of the Palestrina-interpretation in the Cappella Sistina, as well as his acquaintance with Fortunato Santini, which so far has not been researched in the Liszt-literature. Fortunato Santini’s rich and very valuable library of autographs, first editions of Palestrina’s works, and many manuscript copies prepared in the most important Roman archives by Santini himself, plus the evening concerts held in his home, served as a starting point for Italian and foreign musicians of the time to research 16th century music. Among the visitors we find Liszt, Cramer, Ftis, Mendelssohn, Otto Nicolai and Vadimir Stasov. This study gives a brief description of the Santini-collection and summarizes all the information obtained from various sources which give a more precise insight into the personal relationship between Liszt and Santini and into the repertoire which Liszt might have studied during his first Roman sojourn.
Domokos Zsuzsa 2003., 41. évf. 2. szám 141. - 154.o
Liszt kt levele Jacopo Tomadinihez : egy feledsbe merlt egyhzzenei kapcsolat - Domokos Zsuzsa 1994., 35. évf. 2. szám 173. - 177.o
Utak Palestrina zenjhez a 19. szzadban : a Missa Papae Marcelli olasz, francia s nmet kiadsainak szemlletbeli klnbsgei abs.
19th-Century Paths to Palestrina’s Music: Differences in Approach of the Italian, German, and French Editions of the Missa Papae Marcelli
Zsuzsanna Domokos

For the 19th-century interpretation of Palestrina’s works, the publications serve as important sources since the publishers preparing their editions had to make decisions also in musical matters. The first editions published during Palestrina’s lifetime represent the original sources. These are choir books, containing only the most necessary musical information, as the way of performing was evident, thanks to the living tradition. However, the tradition was broken, except in the Cappella Sistina and even there it went through continuous changes. Thus, at the beginning of the 19th century, when the reform movements in church music began to promote the revival of 16th-century a cappella music, especially that of Palestrina, the authentic publication and performance of the representative compositions of the style to be followed raised serious problems. Because of the discontinuity of the traditional way of interpretation and the fundamental changes in musical thinking, the 19th-century publications of Palestrina’s works differ greatly from each other. After all, there were no important, complete editions of documentary value produced since the 16th and early 17th-century publications.
The study musically analyses some Italian, German and French publications of the Missa Papae Marcelli between the 1840s and the 1880s with the aim to find the conceptional similarities and differences among the different schools underlined by aesthetical writings of the time.
The whole analysis is based on the account for the original sources serving as bases for these editions and also gives some musical examples of the performance practice of the Cappella Sistina, the traditions with which every publisher was familiar with.
Domokos Zsuzsanna 2004., 42. évf. 3-4. szám 285. - 310.o
Utak Palestrina zenjhez a 19. szzadban : a Missa Papae Marcelli olasz, francia s nmet kiadsainak szemlletbeli klnbsgei abs.
19th-Century Paths to Palestrina’s Music: Differences in Approach of the Italian, German, and French Editions of the Missa Papae Marcelli
Zsuzsanna Domokos

For the 19th-century interpretation of Palestrina’s works, the publications serve as important sources since the publishers preparing their editions had to make decisions also in musical matters. The first editions published during Palestrina’s lifetime represent the original sources. These are choir books, containing only the most necessary musical information, as the way of performing was evident, thanks to the living tradition. However, the tradition was broken, except in the Cappella Sistina and even there it went through continuous changes. Thus, at the beginning of the 19th century, when the reform movements in church music began to promote the revival of 16th-century a cappella music, especially that of Palestrina, the authentic publication and performance of the representative compositions of the style to be followed raised serious problems. Because of the discontinuity of the traditional way of interpretation and the fundamental changes in musical thinking, the 19th-century publications of Palestrina’s works differ greatly from each other. After all, there were no important, complete editions of documentary value produced since the 16th and early 17th-century publications.
The study musically analyses some Italian, German and French publications of the Missa Papae Marcelli between the 1840s and the 1880s with the aim to find the conceptional similarities and differences among the different schools underlined by aesthetical writings of the time.
The whole analysis is based on the account for the original sources serving as bases for these editions and also gives some musical examples of the performance practice of the Cappella Sistina, the traditions with which every publisher was familiar with.
Domokos Zsuzsanna 2004., 42. évf. 3-4. szám 285. - 310.o
A szovjet zenekultra mltjbl : a huszas vek leningrdi zeneletnek krnikja - Druszkin, M. 1975., 16. évf. 1. szám 39. - 54.o
A zenei anyag fejldse - elrehalads a rszhangrendszerben - Dubrovay Lszl 1987., 28. évf. 4. szám 398. - 411.o
Bartk Bla a balkni s kelet-eurpai npzenetudomny ttrje - Dzsudzsev, Sztojan 1971., 12. évf. 4. szám 352. - 358.o
„A Seregek Ura velnk van…” : Grdonyi Zoltnra emlkezve - Eckhardt Mria 2006., 44. évf. 3. szám 243. - 245.o
A Liszt Ferenc-emlkmzeum j szerzemnyei 1986-1989 : II. Liszt-levelek - Eckhardt Mria 1990., 31. évf. 3. szám 233. - 254.o
Az 1936-os Liszt-killts dokumentumainak nyomban - Eckhardt Mria 1984., 25. évf. 2. szám 141. - 153.o
Berlioz ltogatsa Magyarorszgon 1846-ban abs.
Berlioz Visiting Hungary in 1846
Maria Eckhardt

The only year Berlioz visited Hungary was 1846 when he conducted two concerts from his own compositions on 15 and 20 february in the Hungarian National Theatre in Pest. The most important element of this visit was the orchestration of the Rkczi March, an emblematic Hungarian national musical piece of the time. Birth, reception and further fate of Berlioz’s Marche hongroise had been amply discussed by other authors, the present study focused on the general reception of Berlioz by the Hungarian audience as reflected in the local press of the time (8 Hungarian and 3 German-language newspapers and journals). Berlioz was controversially received everywhere, and Hungary was no exception in this respect. However, here politics had a greater weight in the judgement than in most countries, and while Austrian-oriented critics in Hungary were mostly ultra-conservative and ill-disposed to Berlioz’s highly innovative music, reviewers symphatizing with the upcoming Hungarian national direction proved to be much more open and sensitive to it. Although this was the first occasion that symphonical programme music in romantic style was performed in Pest (a city prepared well for this by Beethoven’s orchestral music), the programmatic orchestral pieces: the Carnaval romain, the selected movements from Harold en Italie and Symphonie fantastique were much better received than the songs (Le chasseur danois and Zaїde - Bolro). But it was only the Rkczi which evoked an extraordinary enthousiasm: this Hungarian march, ingeniously orchestrated by Berlioz, even in the conventional form Marcia – Trio – Marcia – Coda was interpreted as a programmatic description of a victoriously ending battle. The political element of the reception was most explicitly described by the Hungarian correspondent of the Allgemeine Wiener Musikzeitung whose ironical review expressed the anxiety of the Viennese authorities more and more recognizing that national music was for Hungarians an important tool to achieve political independence, and Berlioz’s Marche hongroise was a milestone on this way.
Eckhardt Mria 2004., 42. évf. 2. szám 95. - 110.o
Liszt Marseille vrosban - Eckhardt Mria 1981., 22. évf. 3. szám 259. - 284.o
Liszt mint Chopin mveinek kzreadja - Eckhardt Mria 1996., 36. évf. 2. szám 120. - 128.o
Magyar fantzia, brnd, rapszdia a XIX. szzad zongoramuzsikjban - Eckhardt Mria 1983., 24. évf. 2. szám 120. - 144.o
Magyar fantzia, brnd, rapszdia a XIX. szzad zongoramuzsikjban II. - Eckhardt Mria 1984., 25. évf. 4. szám 346. - 366.o
Adalkok A. Dvok mvszi portrjhoz - ern, Miroslav K. 1966., 7. évf. 6. szám 599. - 606.o
A zene helyzete a Szovjetuniban - Eisler, Hanns 1977., 18. évf. 3. szám 252. - 253.o
Arnold Schnberg - Eisler, Hanns 1974., 15. évf. 3. szám 238. - 249.o
Egy j zenekultra pti - Eisler, Hanns 1972., 13. évf. 3. szám 227. - 240.o
Nyilatkozat az llami Kiad Zenei Osztlynak - Eisler, Hanns 1977., 18. évf. 3. szám 318. - 319.o
Fltmadott a tenger… : hangslyozs s mondanival a versben s zenei ttteleiben - Elekfi Lszl 1979., 20. évf. 4. szám 391. - 422.o
A tizenktfok hangrendszer harmniavilga I. - lis dm 1985., 26. évf. 2. szám 115. - 147.o
A tizenktfok hangrendszer harmniavilga II. - lis dm 1985., 26. évf. 3. szám 285. - 295.o
A tizenktfok hangrendszer harmniavilga III. - lis dm 1985., 26. évf. 4. szám 378. - 385.o
Bartk viszonya a npzenhez s npzenekutatshoz - Elschek, Oskar 1975., 16. évf. 3. szám 303. - 312.o
„Traduttori – traditori”? Gondolatok egy Kodly-krus angol s nmet kiadsa kapcsn - Esze Lszl 1991., 32. évf. 2. szám 185. - 190.o
A Don Carlos eszmevilga s zenei kifejezsmdja - Esze Lszl 1970., 10. évf. 3-4. szám 297. - 302.o
A szzadfordul eszmei ramlatainak hatsa Kodly zeneszerzi egynisgnek kibontakozsra I. - Esze Lszl 1989., 30. évf. 2. szám 188. - 212.o
A szzadfordul eszmei ramlatainak hatsa Kodly zeneszerzi egynisgnek kibontakozsra II. : az ifj Kodly zeneszerzi vilga - Esze Lszl 1989., 30. évf. 3. szám 275. - 291.o
Kodly zenepedaggiai koncepcijnak kialakulsa - Esze Lszl 1975., 16. évf. 4. szám 359. - 363.o
Kodly Zoltn : mvsz s stlus korszakok hatrn - Esze Lszl 1962., 3. évf. 6. szám 565. - 582.o
Liszt s Wagner : egy mvszbartsg j megvilgtsban - Esze Lszl 1987., 28. évf. 2. szám 131. - 140.o
Rmai Liszt-kziratok s dokumentumok - Esze Lszl 1979., 20. évf. 2. szám 165. - 172.o
Adalkok J. S. Bach szl hegedszontinak s -partitinak eladstrtnethez abs.
Towards a Performance History of Bach’s Sonatas and Partitas for Solo Violin: Preliminary Investigations
Dorottya Fbin (The University of New South Wales)

The paper examines the recorded history of performing Bach’s Solos for unaccompanied violin (BWV 1001-1006). Starting with an overview of the early reception and performance history of the works, it continues with a brief account of editions and a summary of the various interpretative approaches one can observe in the more than forty available recordings issued between 1903 and 2002. This is followed by a more detailed examination of various aspects of performance such as vibrato, portamento, bowing, rhythmic projection, articulation and ornamentation. Placing these trends in their historical context, the study also summarizes typical aesthetic notions and shows how various audio- and performance analysis tools and methods may help to account for these features. The results are interpreted in terms of how historically informed approaches are distinguishable from mainstreamperformance styles and how these interact. The findings contradict some general opinion regarding trends in tempo choices and provide evidence for a discussion of how violin playing and Bach interpretation have changed over the last 100 years.
Fbin Dorottya 2004., 42. évf. 3-4. szám 311. - 335.o
Lajtha Lszl - Fbin Lszl 1992., 33. évf. 4. szám 370. - 375.o
Lajtha Lszl mvszete - Fbin Lszl 1992., 33. évf. 4. szám 335. - 369.o
Cantata profana - Fbry Zoltn 1965., 6. évf. 4. szám 343. - 346.o
A troubadourok s Magyarorszg - Falvy Zoltn 1974., 15. évf. 1. szám 44. - 50.o
Blcs Alfonz cantiginak hangszerbrzolsairl - Falvy Zoltn 1977., 18. évf. 2. szám 184. - 190.o
Egy hangszertpus trsadalmi szerepnek trtnelmi vltozsai nyolc vszzad sorn - Falvy Zoltn 1984., 25. évf. 1. szám 29. - 44.o
Npzene – mzene a nyugati s a keleti kzpkorban - Falvy Zoltn 1971., 12. évf. 3. szám 274. - 281.o
Ornamentci a trubadr zenben - Falvy Zoltn 1982., 23. évf. 1. szám 37. - 48.o
Simplicissimus - Falvy Zoltn 1987., 28. évf. 2. szám 119. - 123.o
Trtneti zeneszociolgia: a Simplicissimus-jelensg - Falvy Zoltn 1988., 29. évf. 3. szám 264. - 266.o
Bartk Bla sepsiszentgyrgyi hangversenye - Fancsali Jnos 1990., 31. évf. 3. szám 255. - 262.o
Egy erdlyi Liszt-tantvny zenei levelei I. - Fancsali Jnos 1991., 32. évf. 4. szám 392. - 409.o
Egy erdlyi Liszt-tantvny zenei levelei II. - Fancsali Jnos 1992., 33. évf. 1. szám 97. - 112.o
Liszt Ferenc erdlyi tantvnyai : I. Karl Filtsch - Fancsali Jnos 1992., 33. évf. 3. szám 324. - 332.o
Liszt Ferenc erdlyi tantvnyai : I. Karl Filtsch (befejez kzlemny) - Fancsali Jnos 1992., 33. évf. 4. szám 437. - 444.o
Liszt Ferenc erdlyi tantvnyai : III. Bogthy Elza - Fancsali Jnos 1995., 35. évf. 3. szám 319. - 331.o
Sztravinszkij Budapesten - Farkas Ferenc 1963., 4. évf. 3. szám 287. - 289.o
Viski Jnos emlkezete - Farkas Ferenc 1961., 1. évf. 4. szám 439. - 440.o
Imitci s ellenpont Gregor Joseph Werner oratrium-riiban - Farkas Zoltn 1994., 35. évf. 2. szám 118. - 160.o
Npoly - Kismarton - Győr : Nicol Conforto riinak kontrafaktumai Istvnffy Benedek kzrsban abs.
Neapel - Eisenstadt - Győr (RAAB)
Contrafacta of Arias by Nicol Conforto in Benedek Istvnffy's Copy
Zoltn Farkas

In the early 1980s the Hungarian musicological research unfolded the life and work of probably the most gifted Hungarian composer of the time, Benedek Istvnffy (1733-1778), Kapellmeister and organist at Győr (Raab) Cathedral. So far, to our present knowledge two masses and ten minor church works survive of his oeuvre, most of them are published in score and also available on recordings. The composer's biography is insufficiently documented, showing the greatest lacunae with respect to his formative years. At the same time a considerable number of indirect evidence supports a hypothesis about his relationship with the Esterhzy court in Eisenstadt and its Kapellmeister Gregor Joseph Werner.
Istvnffy copied 144 musical sources fully or in part for the music collection of the Győr Cathedral, seven of them were composed by Nicol Conforto (1718-1793). As gnes Sas convincingly argues, these also refer to the Hungarian composer's relationship with the Esterhzy court, given that Conforto's compositions could not be found in such a great number in Central Eastern Europe's music collections. Apart from Győr, his works were known in Eisenstadt, too: as an envoy of the Austrian Empire to Naples, Count Pl Antal Esterhzy became personally acquainted with the Italian master, and he even commissioned Conforto to compose a cantata for the birthday of the Empress Maria Theresa. He also aquired some operas and other compositions by Conforto and brought them to Hungary on his return. Katalin Kim-Szacsvay recognized that the seven sources in the Győr collection are contrafacta of Conforto's opera arias. She identified the original of four contrafacta (set on liturgical texts) with arias from Conforto's Antigono, the only opera surviving in the Esterhzy music archives. This collection preserves two sources of the opera: a score (without recitatives) and parts of an instrumental transcription of the arias for trios and quartets (flute and strings), as for the prince himself could perform the main 'voice' on flute or violin. The author has scrutinized the Esterhzy score and parts and compared them to the parts of the Győr contrafacta, and, respectively, consulted with another Naples source of the opera. As a result, he states that neither the Esterhzy score nor the chamber music transcription could serve as a model (Vorlage) of the contrafacta. There is no conclusive evidence that Istvnffy should have been the author of the contrafacta but the modern idiom of Conforto's arias had surely a palpable and beneficial influence on his own music.
Farkas Zoltn 2009., 47. évf. 1. szám 85. - 109.o
A varici mint formai reflexi : a Goldberg-varicik s a zenei forma abs.
Variation as a Reflection on Form
Question of form in the Goldberg Variations
Gergely Fazekas

"Musical form" is applied in the literature of music theory to two fundamentally different concepts: form as a totality of features that individual works have in common, and form as a constituent that makes a single work unique. Since this differentiation is a theoretical construction of the early 19th century, it can only be applied to the music of Johann Sebastian Bach with reservations. The present essay, however, argues that this dichotomy was already present in the musical thought of the first half of the 18th century and it can be used as an effective tool in the analysis of the Goldberg Variations. The analysis focuses on the formal design of the individual variations and the way they reflect the inherent formal relations of the fundamental bass, the so-called "theme" of the work. It is shown that contrary to the 18th century tradition of the "aria+variations" genre, where the theme appears through the variations in different guises but fundamentally unchanged, the Goldberg Variations - as examined from the viewpoint of musical form - seem to demonstrate the old Aristotelian distinction of actuality and potentiality: the different formal designs that appear as actual in the individual variations were potentially already there in the theme.
Fazekas Gergely 2008., 46. évf. 4. szám 353. - 366.o
Negatv zenefilozfia – pozitv eredmnyek (Theodor W. Adorno: Zene, filozfia, trsadalom) - Fehr Ferenc 1971., 12. évf. 3. szám 237. - 246.o
A halott, aki nekelhetne : Reinitz Bla hallnak 20. vforduljn - Fejes Gyrgy 1963., 4. évf. 5. szám 500. - 502.o
Hanns Eisler zenje : dalai s kantti tkrben - Fejes Gyrgy 1963., 4. évf. 3. szám 281. - 286.o
Ifjabb Lnyi Ern emlkezete - Fejes Gyrgy 1966., 7. évf. 2. szám 179. - 181.o
Tredkek Reinitz Blrl - Fejes Gyrgy 1976., 17. évf. 1. szám 42. - 71.o
Levl a hetvenves Lajtha Lszlhoz - Ferencsik Jnos 1962., 3. évf. 4. szám 365. - 366.o
"Kicsoda hengerti el neknk a kvet?" : ami egy huszont vvel ezelőtti előadsbl kimaradt abs.
"Who Will Roll Away the Stone for Us?"
A supplement to a paper presented 25 years ago
Ilona Ferenczi

When celebrating Dnes Bartha's 75th birthday (1983) I had the opportunity to present a paper on my then recent opinion about the fragment in the cover of the Vietoris Tablature Book (dating from around 1675). Contrary to previous claims, the material taken from the cover does not contain 18th century pieces but mainly hymns in the Slovak language which recur in the Vietoris Tablature Book with or without changes. There is, however, another fragment in the material, as well: the Slovak translation of the Easter Dialogue by A. Hammerschmidt. Taking this fragmentary source as a starting point, the present paper discusses the ethnic problems in the history of Hungarian music and the necessity of changing our approach to history. It is done with the conviction that the appropriate assessment of history still poses a problem and that not only outside the borders of Hungary.
Ferenczi Ilona 2009., 47. évf. 1. szám 55. - 60.o
„Adjunk hlt az rnak, mert rdemli!” : egy metrikus dallam tbbszlam hangszeres s npi vltozatai - Ferenczi Ilona 1987., 28. évf. 1. szám 17. - 20.o
A simontornyai gradul-tredk : (17. szzad msodik fele) - Ferenczi Ilona 1988., 29. évf. 3. szám 256. - 263.o
A Vietoris tabulatrs knyv ktstblja - Ferenczi Ilona 1984., 25. évf. 1. szám 45. - 51.o
Az Eperjesi Gradul antifoninak dallam- s szvegforrsai - Ferenczi Ilona 1982., 23. évf. 1. szám 49. - 69.o
Korlok a soproni Stark-virginlknyvben abs.
Choralstze im denburger Stark-Virginalbuch
Ilona Ferenczi

Das Musikleben der Stadt Sopron/denburg wurde ab 1628 fast ein Jahrhundert hindurch von drei Organisten und Kapellmeistern, von dem niedersterreichischen Andreas Rauch, dem mhrischen Lukas Psyllius und dem von Ruszt stammenden Johann Wohlmuth geleitet. Ausser ihnen wirkten in den verschiedenen Kirchen Kantoren, Snger und Instrumentalisten grosser Mnge.
Aus der Zeit, als Wohlmuth Musikdirektor in denburg war, ist ein kleines Virginalbuch erhalten. Es heisst: „Tabulatur, Johann Jacob Starcken zugehrig, welcher den 3. December 1689. in Gottes Namen den Anfang zum Schlagen gemacht. Gott gebe seinen Segen darzu.“ Das Virginalbuch ist eine Tabulatur im damaligen vernderten Sinne, also nicht mit Tabulaturschrift notiert.
Im Virginalbuch befinden sich verschiedene (auch ungarische) Tnze, Prludien, Arien, zwei Trompetenstcke und 15 Chorle in einfacher Bearbeitung. Auf den ersten vier Seiten der Handschrift steht eine kurze theoretische Zusammenfassung fr die Virginalspieler mit der Verwendung der Schlssel, Noten, Rhythmuswerte, Taktarten, Kadenzformeln und verschiedener Zeichen.
Die Vorlagen zu den Melodien der 15 Chorle waren vermutlich die Gesnge aus der denburger Gemeinde. Die Art und Weise der einzelnen Bearbeitungen knnen wir mit denen der Choralbcher vergleichen, die aus dem 18. und vom Anfang des 19. Jahrhunderts aus der Stadt denburg und ihrer Umgebung erhalten sind. Auf zwei Choralbcher wurde man in letzterer Zeit aufmerksam, und das eine von ihnen (1725) scheint in direkter Verbindung mit der Ttigkeit des damaligen denburger Kantors, Gottlieb Grnler zu stehen.
Ferenczi Ilona 2004., 42. évf. 2. szám 111. - 120.o
nnepi ksznt zenk a 17. szzadbl - Ferenczi Ilona 1990., 31. évf. 2. szám 117. - 129.o
temvonallal vagy anlkl? - Ferenczi Ilona 1994., 35. évf. 2. szám 115. - 117.o
Az nekmond : Reinitz Bla centenriumra - Fischer Sndor 1978., 19. évf. 3. szám 250. - 261.o
Beethoven-szimfnik Liszt tiratban - Fittler Katalin 1986., 27. évf. 1. szám 12. - 20.o
Mozart szabadkmves kompozcii - Fittler Katalin 1980., 21. évf. 2. szám 159. - 181.o
A Mozart-opera genezise II. Szktets a szerjbl - Fodor Gza 1973., 14. évf. 1. szám 45. - 73.o
A Mozart-opera genezise. I. Az lruhs kertszlny - Fodor Gza 1972., 13. évf. 3. szám 264. - 278.o
A mvszi nagysgrl - A Klemperer-centenrium alkalmbl - Fodor Gza 1985., 26. évf. 4. szám 335. - 346.o
A polgri mvszet megtlsnek krdse : vita Marthy Jnossal - Fodor Gza 1968., 9. évf. 3. szám 255. - 274.o
A polgri mvszet megtlsnek krdse : vita Marthy Jnossal II. - Fodor Gza 1968., 9. évf. 4. szám 361. - 382.o
A zenetrtnetrs vlasztja : Szabolcsi Bence zenetrtneti mveinek nhny tanulsga - Fodor Gza 1969., 10. évf. 2. szám 123. - 132.o
Hamlet: Drma s opera : Szokolay Sndor bemutatott j mvrl [I. rsz] - Fodor Gza 1969., 10. évf. 2. szám 172. - 182.o
Hamlet: Drma s opera : Szokolay Sndor bemutatott j mvrl [II. rsz] - Fodor Gza 1970., 10. évf. 3-4. szám 282. - 296.o
A zenei hang s a zene - Fnagy Ivn 1960., 1. évf. 3. szám 271. - 278.o
Hangszerkszts Magyarorszgon a 16-19. szzadban : vizsglds Brdos Kornl mdszervel abs.
Making Musical Instruments in Hungary during the 16th – 19th Centuries
An investigation with the method of Kornl Brdos
Eszter Gt Fontana

It is possible to establish a connection between the structure of towns and cities on the one hand and the main branches of their population’s gainful employment as well as their musical traditions on the other. This thesis was first advocated by Kornl Brdos.
Musical instrument making can either be carried out on a small-trade basis or as a large-scale industry. Both forms require a reliable and sufficiently broad customer base, middle classes interested in music and a tradition of musical instrument making. There are examples for prominent small workshops (with 1-2 employees), but also for factories (with 10 – 30 employees). They usually lasted several generations.
Studying the history of musical instrument making in the important towns and cities of Hungary, it becomes clear that local musical instrument makers can be documented first and foremost in the royal free cities or the major commercial centres of the country. Other key factors were the geographical location of the respective city, the religion and the time when it was liberated from Ottoman rule.
Fontana Gt Eszter 2004., 42. évf. 1. szám 9. - 14.o
Nemzetkzi nekverseny – magyar tanulsgokkal - Forrai Mikls 1960., 1. évf. 2. szám 148. - 154.o
A vizulis valsgbrzols auditv tkrzsrl - Frideczky Frigyes 1965., 6. évf. 1. szám 3. - 17.o
Kodly npdalkrusai - Frideczky Frigyes 1970., 10. évf. 3-4. szám 232. - 250.o
A npzenei sszkiads elviselhetetlen knnysge : az elimdkoz a kelet-eurpai zsid szertartsban abs.
The Unbearable Lightness of Ethnomusicological Complete Editions: The Style of the Ba’al Tefillah (Prayer Leader) in the East European Jewish Service.
Judit Frigyesi (Bar Ilan University, Jerusalem)

A Tribute to Lszl Somfai

In Jewish music scholarship, it has been accepted that the melodies of the ba’al tefillah (prayer leader) are improvised orally within the framework of a melodic mode. Because of that reason, Ashkenazi Jewish liturgical music is commonly represented as a repertory of melodies, which are possible to concentrate in a complete edition that is read with the tacit understanding that the melodies may be varied in the performance. This paradigm does not seem to hold true for the art of the East-European traditional prayer leader. The melodies of the prayer leaders cannot be conceived of as variants within a modal type. They are independent artistic creations, compositions in the sense this word means in Western music. Like in art music, “composition” here does not mean complete freedom; the prayer leader has to compose within – better to say: or against – a musical-stylistic framework. The article attempts to show the nature of this compositional attitude among the traditional East-European prayer leaders, demonstrating that the individual solutions cohere to a complex artistic work that are deeply connected to the unique musical orientation, personality, artistic character, and life of each prayer leader.

Frigyesi Judit 2004., 42. évf. 3-4. szám 235. - 250.o
Az n zeneszerzm – egy j ifjsgi ismeretterjeszt knyvsorozatrl - Friss Gbor 1967., 8. évf. 1. szám 44. - 49.o
Kodly Zoltn s Zrich I. : Volkmar Andreae-hez rott levelek s emlkezetes eladsok - Fuchss, Werner 1972., 13. évf. 4. szám 384. - 390.o
Kodly Zoltn s Zrich II. : Volkmar Andreae-hez rott levelek s emlkezetes eladsok - Fuchss, Werner 1973., 14. évf. 1. szám 33. - 36.o
A zene perspektvi s napjaink tudomnyos technikai forradalma - Fuksz Gyrgy 1970., 10. évf. 3-4. szám 264. - 281.o
A zene perspektvi s napjaink tudomnyos technikai forradalma (befejez kzlemny) - Fuksz Gyrgy 1970., 11. évf. 1-4. szám 74. - 96.o
Gould s Menuhin disputja - Fuksz Gyrgy 1992., 33. évf. 4. szám 376. - 422.o
Ujfalussy, a tuds s nevel - Fuksz Gyrgy 1980., 21. évf. 1. szám 11. - 19.o
A BHZ s a Szkesfvrosi Zenekar egyestse - Gbor Istvn 1983., 24. évf. 1. szám 87. - 99.o
A politikus Lukcs Pl - Gbor Istvn 1981., 22. évf. 3. szám 315. - 316.o
A trogat : hangszertrtneti tanulmnyok III. - Gbry Gyrgy 1978., 19. évf. 4. szám 368. - 377.o
A virgina : hangszertrtneti tanulmnyok I. - Gbry Gyrgy 1977., 18. évf. 4. szám 406. - 418.o
Egy hangszertpus tja zsitl Eurpig I. - Gbry Gyrgy 1979., 20. évf. 4. szám 350. - 373.o
Egy hangszertpus tja zsitl Eurpig II. - Gbry Gyrgy 1980., 21. évf. 3. szám 223. - 248.o
Liszt Ferenc magyarorszgi hagyatka - Gbry Gyrgy 1978., 19. évf. 2. szám 117. - 120.o
Egy jelents Liszt-monogrfirl [Milstejn: Liszt] - Grdonyi Zoltn 1965., 6. évf. 3. szám 258. - 265.o
Kodly Zoltn, rsai tkrben - Grdonyi Zoltn 1966., 7. évf. 3. szám 279. - 282.o
Liszt Ferenc orgonamuzsikja - Grdonyi Zoltn 1984., 25. évf. 4. szám 335. - 345.o
Ngy szemeszter Hindemith iskoljban - Grdonyi Zoltn 1964., 5. évf. 2. szám 151. - 157.o
Nhny jabb Liszt-tanulmnyrl - Grdonyi Zoltn 1960., 1. évf. 3. szám 238. - 242.o
Siegfried Borris budapesti eladssorozata - Grdonyi Zoltn 1967., 8. évf. 4. szám 384. - 389.o
Nhny megjegyzs Ph. E. Bach dsztseinek jtkhoz - Gt Jzsef 1962., 3. évf. 2. szám 143. - 146.o
Adalk Kodly Zoltn 1956-ot kvet zenepedaggiai kzdelmnek trtnethez - Gergely Ferenc 1991., 32. évf. 1. szám 111. - 112.o
Franz Schreker: A tvoli hang : bemutat Leningrdban - Ginszburg, Szemjon 1977., 18. évf. 3. szám 261. - 262.o
Zenetudomny Leningrdban - Ginszburg, Szemjon 1977., 18. évf. 3. szám 292. - 294.o
Franz Schreker Oroszorszgban : Leningrd – Moszkva - Glebov, Igor; Beljajev, Viktor 1977., 18. évf. 3. szám 267. - 268.o
Franz Schreker Oroszorszgban : Leningrd – Moszkva - Glebov, Igor; Beljajev, Viktor 1977., 18. évf. 3. szám 267. - 268.o
Bemutatkoz ltogats - flcserlt szerepekkel - Gomboczn Konkoly Adrienne 2004., 42. évf. 3-4. szám 231. - 233.o
Grdonyi Zsigmondn, egy prtfog a fiatal Bartk Bla letben - Gomboczn Konkoly Adrienne 1990., 31. évf. 1. szám 86. - 93.o
Az els Bartkrl szl knyv terve: Frank Whitaker vzlatai a British Library kzirattrban - Gomboczn Konkoly Adrienne; Gillies, Malcolm 1991., 32. évf. 4. szám 410. - 424.o
A Hubay-hagyatk titkai : Nyomozs az OSZK-ban s azon tl - Gombos Lszl 2014., 52. évf. 3. szám 334. - 349.o
Bach - a szerialista? : a 14. Contrapunctus - Gncz Zoltn 1990., 31. évf. 3. szám 317. - 322.o
Bach kontrapunktikus labirintusa : a befejezetlen 14. Contrapunctus koncepcijrl - Gncz Zoltn 1990., 31. évf. 2. szám 134. - 139.o
A 80-as vek kompozciinak jelrendszere : jegyzetek Mrtha Istvn hrom mvrl - Grabcz Mrta 1985., 26. évf. 1. szám 92. - 96.o
A narratv analzis szerepe a hangszeres interpretcik sszehasonltsban : Bartk Zene hros hangszerekre, tkre s celestra cm mvnek Adagija abs.
The Role of Narrative Analysis in the Comparative Approach to Performances.
The Adagio of Bartk’s Music for Strings, Percussion, and Celesta
Mrta Grabcz

This article makes an attempt to synthesize the results of some of my earlier researches.
Their aim was to examine in the very details the strategy of the slow movements of Bartk compositions the subject of which is the “meeting of Man and Nature” (Op.10/1 “In Flowers”; Op.12/1 “Preludio”; IVth quartet/III (“Non troppo lento”). With the help of these “intertextual” [comparative] analyses I examine here the “Adagio” of Music for Strings, Percussion and Celesta: namely its strategy (=form) in the specific use of topics (“intonations”).
In the last part of the article I compare the performance of six conductors at the key-moments of the 4th section of this palindromic structure (ABCB’A’).
Grabcz Mrta 2004., 42. évf. 3-4. szám 483. - 497.o
A programszersg hatsa a hangszeres formk fejldsre Liszt zongoramveiben - Grabcz Mrta 1980., 21. évf. 3. szám 278. - 300.o
Kt bemutat a prizsi elektronikus zenei hangszerkilltson : ksrlet Etvs Pter s Hugues Dufourt mvnek ismertetsre - Grabcz Mrta 1984., 25. évf. 3. szám 301. - 305.o
Liszt s a „filozfiai eposzok” - Grabcz Mrta 1986., 27. évf. 1. szám 21. - 28.o
Narrativits-elmletek s az elektroakusztikus zene - Grabcz Mrta 1990., 31. évf. 1. szám 108. - 112.o
Tihanyi Lszl „A kos hava” („Krios”) cm darabja s az Itinraire „iskola” - Grabcz Mrta 1986., 27. évf. 4. szám 361. - 364.o
Opera az j Oroszorszgban - Graf, Herbert 1977., 18. évf. 3. szám 298. - 308.o
Bartk Bla - Gray, Cecil 1981., 22. évf. 1. szám 11. - 17.o
Szamuil Feinberg Berlinben - Gutman, Hanns 1977., 18. évf. 3. szám 283.o
100 popdal - Hajnczy Csaba 1986., 27. évf. 3. szám 284. - 293.o
„GIMN” - Halle, Fanina 1977., 18. évf. 3. szám 295. - 296.o
Egy trtneti rteg a magyar npzenben - Halmos Istvn 1991., 32. évf. 2. szám 161. - 173.o
Lajtha krispataki gyjtsnek hangkszlete s tonalitsa - Halmos Istvn 1978., 19. évf. 4. szám 385. - 400.o
Zens npszoksaink elterjedtsge - Halmos Istvn 1991., 32. évf. 2. szám 174. - 176.o
Magyar-japn zenei kapcsolatok a hszas-harmincas vekben - Halmy Ferenc 1979., 20. évf. 3. szám 266. - 273.o
Fiatal szlovk zeneszerzk - Haluka, Ljubomir 1968., 9. évf. 2. szám 131. - 133.o
„Hol van Kelet-Eurpa?” - Hamburger Klra 1976., 17. évf. 4. szám 392. - 400.o
A Liszt-csald levelestrbl - Hamburger Klra 1987., 28. évf. 2. szám 141. - 172.o
Emlkkpek Grdonyi Zoltnrl - Hamburger Klra 2006., 44. évf. 3. szám 245. - 247.o
Kt nemes muzsikus, akik nyitott szvvel hallgattk egymst : Liszt Ferenc kiadatlan levelei Camille Saint-Sanshoz - Hamburger Klra 1987., 28. évf. 4. szám 426. - 436.o
Kiadatlan Liszt-levelek Mnchenben - Hamburger Klra 1990., 31. évf. 4. szám 373. - 393.o
Kkai Rezs 75. szletsnapjra - Hamburger Klra 1980., 21. évf. 4. szám 411. - 413.o
Liszt Anna : arckpvzlat Liszt Ferenc desanyjrl, ismeretlen dokumentumok fnyben - Hamburger Klra 1986., 27. évf. 2. szám 126. - 166.o
Liszt s mile Ollivier - Hamburger Klra 1987., 28. évf. 1. szám 75. - 87.o
Liszt s Pauline Viardot-Garca : ht kiadatlan levl rgyn - Hamburger Klra 1988., 29. évf. 3. szám 311. - 323.o
Liszt Ferenc s Michelangelo Caetani, Sermoneta hercege - Hamburger Klra 1979., 20. évf. 2. szám 173. - 197.o
Liszt, az apa s nagyapa : kiadatlan levelek Cosimnak s Daniela von Blow-nak - Hamburger Klra 1990., 31. évf. 1. szám 46. - 56.o
Megnylik-e szmra a halhatatlansg kapuja? : a prizsi szaksajt az l s halott Liszt Ferencrl, 1886-ban - Hamburger Klra 1984., 25. évf. 1. szám 52. - 58.o
Rmai Liszt-dokumentumok - Hamburger Klra 1978., 19. évf. 1. szám 55. - 75.o
Chopin zongorastlusnak nhny sajtossgrl - Herndi Lajos 1960., 1. évf. 1. szám 31. - 37.o
Analgia a npzene s a trgyakat forml npmvszet stluskorszakai kzt - Hofer Tams 1982., 23. évf. 1. szám 70. - 75.o
Eurpai npmvszet: Az sszkp flvzolsnak lehetsgei - Hofer Tams 1987., 28. évf. 2. szám 124. - 130.o
Egy hangszerismertet knyv margjra : Bogr Istvn: A rzfvs hangszerek. Zenemkiad, Budapest, 1975. - Holls Lajos 1977., 18. évf. 2. szám 194. - 201.o
Hogyan lett Bakfarkbl Greff - Homolya Istvn 1983., 24. évf. 3. szám 281. - 284.o
Szabolcsi tanr r - Homolya Istvn 1969., 10. évf. 2. szám 143. - 147.o
Muzsikus gondok napjainkban - Honegger, Arthur 1960., 1. évf. 1. szám 44. - 55.o
Farkas Ferenc hatvanadik szletsnapjn - Horusitzky Zoltn 1965., 6. évf. 6. szám 589. - 591.o
Kodly Zoltn szimfnija - Horusitzky Zoltn 1962., 3. évf. 6. szám 604. - 611.o
Rcz Aladr lete s mvszete : hallnak tdik vforduljra - Horusitzky Zoltn 1963., 4. évf. 2. szám 146. - 156.o
Vas megye zenei kzmveldse II. : szrakoztat zene - Horvth Rezs 1976., 17. évf. 2. szám 201. - 212.o
Vas megye zenei kzmveldse [I. rsz] - Horvth Rezs 1976., 17. évf. 1. szám 72. - 87.o
A szovjet zenekultra sikerei - Hrennyikov, Tyihon 1976., 17. évf. 2. szám 115. - 118.o
Hrabowszky Dvid Liszt Ferencrl - Hubert Ildik 1991., 32. évf. 3. szám 333. - 336.o
Hogyan gyzzk le a Napot? : egy futurista operrl abs.
How to Beat the Sun?
Reflections on a futurist opera
dm Igncz

My paper focuses on an composition of the Russian avantgarde of the early 20th century. The work - a futurist opera titled "Victory Over the Sun", first performed it 1913 - was co-composed by Alexei Kruchenykh, Kasimir Malevich and Mikhai Matyushin. I present information about the genesis and reception of this composition. I attempt to reconstruct the intentions of the composers and discuss the difficulties of classifying the piece as belonging to the genre of opera. In connection with this I also discuss the ambiguity of the genre itself and argue that thi: futurist work - a representative piece of various avantgarde aspirations - is in fact an heir to the Romantic idea of the Gesamtkunstwerk.
Igncz dm 2008., 46. évf. 4. szám 425. - 440.o
Az als fok zeneiskolai tantsrl (els rsz) - Irsai Vera; Szvai Magda; Veszprmi Lili 1965., 6. évf. 5. szám 497. - 507.o
Az als fok zeneiskolai tantsrl (els rsz) - Irsai Vera; Szvai Magda; Veszprmi Lili 1965., 6. évf. 5. szám 497. - 507.o
Az als fok zeneiskolai tantsrl (msodik, befejez rsz) - Irsai Vera; Szvai Magda; Veszprmi Lili 1965., 6. évf. 6. szám 592. - 601.o
Az als fok zeneiskolai tantsrl (msodik, befejez rsz) - Irsai Vera; Szvai Magda; Veszprmi Lili 1965., 6. évf. 6. szám 592. - 601.o
A szontaforma realizlsa Kodly szlszontja els ttelben - Ittzs Mihly 1994., 35. évf. 1. szám 43. - 56.o
Esz-dr hangnemkrei Liszt Koronzsi misjben - Ittzs Mihly 1989., 30. évf. 1. szám 71. - 74.o
Kodly nyomdokain? : az nekkar a 20. szzadi magyar zeneszerzsben s zenei letben abs.
In the Footsteps of Kodly?
The Chorus in 20th Century Hungarian Music and Musical Life
Mihly Ittzs

The reform of Hungarian music education and the choir movement were based on Kodly’s initiatives from the mid-20s. The German Liedertafel oriented practice and spirit was exchanged for the new folk music-based Hungarian music and the European renaissance a capella repertoire. The Singing Youth movement was organised from 1934. In the amateur choir movement more and more male choirs were reorganised as mixed choirs.
After World War II, especially in the 50s communist cultural policy gave a strongly political face to the choral movement and repertoire. In the 60s a wide gap appeared between the avant-garde and average demand and possibilities. During the past two decades many composers have returned to the earlier tradition of composition techniques.
The successes of Hungarian choirs at international competitions represent the great development based on the Kodly reforms.
Ittzs Mihly 2000., 38. évf. 2. szám 141. - 149.o
Klcsey-megzenstsek Kodly Zoltn Op. 6-os dalsorozatban - Ittzs Mihly 1982., 23. évf. 4. szám 339. - 352.o
Magyar nyelv - magyar ritmus : Zrnyi przja Kodly zenjvel (nhny megfigyels) - Ittzs Mihly 1985., 26. évf. 1. szám 18. - 28.o
Molnr Anna : szkely npballada Kodly Zoltn vegyes kari feldolgozsban - Ittzs Mihly 1982., 23. évf. 3. szám 255. - 282.o
Zenetudomny Oroszorszgban - Ivanov-Boreckij, Mihail 1977., 18. évf. 3. szám 290. - 292.o
Opera Oroszorszgban - Jakovlec, Vaszilij 1977., 18. évf. 3. szám 297. - 298.o
A fbl faragott kirlyfi - Jemnitz Sndor 1975., 16. évf. 3. szám 229. - 230.o
Bartk V. vonsngyese - Jemnitz Sndor 1975., 16. évf. 3. szám 267. - 285.o
Az aszafjevi intoncielmlet kialakulsnak s jelentsgnek krdshez - Jirnek, Jaroslav 1966., 7. évf. 2. szám 115. - 133.o
Liszt s Smetana - Jiranek, Jaroslav 1961., 1. évf. 9. szám 26. - 32.o
Kodly: Laudes organi : posztumusz magyarorszgi bemutat - Juhsz Eld 1968., 9. évf. 1. szám 48. - 54.o
Hozzszls Bartk Bla j knyvhez - Justus Gyrgy 1975., 16. évf. 3. szám 258. - 266.o
Az elfelejtett szimfnia abs.
Die vergessene Symphonie
Adrienne Kaczmarczyk

Die Studie beschftigt sich mit den kompositorischen Fragen der Revolutionssymphonie und mit den Grnden des Aufgebens des Plans von ungefhr zwei Jahrzehnten (1830-1853). Die Untersuchung ihrer drei verschiedenen Konzeptionen beweist, da es Beethoven’s 9. Symphonie war, die fr Liszt als Vorbild diente, und da er dabei Auflsung jener Probleme suchte, wie die Gattung der sogenannten Ode-Symphonie fortgesetzt werden kann. Obwohl er beim Komponieren der Revolutionssymphonie keine gengende Auflsung gefunden hat, kann die Entstehungsgeschichte der Symphonie zum besseren Verstndnis des Ursprungs der Programmsymphonie-Konzeption von Liszt ebenso wie seines Weimarer symphonischen Stils in allgemeinen verhelfen.
Kaczmarczyk Adrienne 2000., 38. évf. 2. szám 193. - 204.o
Az Harmonies potiques et religieuses-től (1835) a Pense des morts-ig : Liszt Ferenc zeneszerzői indulsa - Kaczmarczyk Adrienne 1996., 36. évf. 2. szám 171. - 208.o
Az Harmonies potiques et religieuses-tl (1835) a Pense des morts-ig : Liszt Ferenc zeneszerzi indulsa II. - Kaczmarczyk Adrienne 1996., 36. évf. 3-4. szám 211. - 233.o
Liszt Ferenc els magyar-szimfonikus ksrlete : Magyar Nemzeti Szimfnia abs.
Franz Liszt’s Fist Hungarian-Symphonic Attempt: The National-Ungarische Symphonie
Adrienne Kaczmarczyk

The idea of combining the Hungarian national style in music with the style of the Western European symphonic music occupied Liszt’s mind from 1840 on. His first attempt at solving the problem was the National-ungarische Symphonie, a composition he planned to write in the 1840s but appears neither in Liszt’s own catalogues nor the modern catalogues of Liszt’s works. The present study examines the nature of this symphonic scheme taking into consideration the surviving manuscripts and the musical relationships of the planned work. The National-ungarische Symphonie had close ties both with the piano cycle Ungarische Nationalmelodien (1839-46) and the unfinished plans of Symphonie rvolutionnaire dating from about 1840 and 1850, respectively. On the other hand, the plan of the Hungarian national symphony influenced indirectly the concept of Hungaria (1854) and Hunnenschlacht (1857), that is the symphonic poems in which Liszt first solved with success the problem of joining the Hungarian national style to the Western European symphonic one.
Kaczmarczyk Adrienne 2004., 42. évf. 3-4. szám 337. - 351.o
Liszt: Marie, poème : egy tervezett zongoraciklus - Kaczmarczyk Adrienne 1994., 35. évf. 2. szám 161. - 172.o
A Kodly Archvum szerkezete s funkcii - Kapronyi Terz 1991., 32. évf. 2. szám 118. - 120.o
A cseh nemzeti operakultra kialakulsrl - Karsek, Bohumil 1960., 1. évf. 3. szám 279. - 288.o
Hrom bemutat – s ami elttk volt - Karasszon Dezs 2006., 44. évf. 3. szám 247. - 249.o
Ritmus s dallam : hozzszls egy knyv tematikjhoz. [Lszl Zsigmond knyvrl] - Kardos Istvn 1966., 7. évf. 2. szám 159. - 168.o
Aristoxenos s a pythagoreusok - Krpti Andrs 1990., 31. évf. 3. szám 227. - 232.o
A pukcsong oroszlntnc zenei struktrja : jegyzetek egy koreai larcos jtkrl - Krpti Jnos 1992., 33. évf. 1. szám 48. - 55.o
Amateraszu s Dmtr : egy japn grg mitolgiai prhuzamrl - Krpti Jnos 1990., 31. évf. 1. szám 20. - 28.o
Az „Egyetemes Zenetrtnet” nhny metodolgiai problmja (Kelet-Eurpa) - Krpti Jnos 1982., 23. évf. 3. szám 223. - 232.o
Az elhangols jelensge Bartk kompozcis technikjban - Krpti Jnos 1971., 12. évf. 2. szám 120. - 131.o
Azuma aszobi - szrakozs vagy rtus : megjegyzsek egy japn udvari mfaj rtelmezshez - Krpti Jnos 1987., 28. évf. 4. szám 393. - 397.o
Bartk Bla s a Kelet - Krpti Jnos 1964., 5. évf. 6. szám 581. - 593.o
Bartk s Schnberg (harmadik, befejez rsz) - Krpti Jnos 1964., 5. évf. 2. szám 130. - 142.o
Bartk s Schnberg : rszlet a szerz „Bartk Bla vonsngyesei” cm, a Zenemkiadnl sajt alatt lev knyvbl [els rsz] - Krpti Jnos 1963., 4. évf. 6. szám 563. - 585.o
Bartk s Schnberg [msodik rsz] - Krpti Jnos 1964., 5. évf. 1. szám 15. - 30.o
Bartk-analzis az cenon tl abs.
Bartk Analysis in America
Jnos Krpti

The study focuses on the American analytical approach to Bartk, particularly the books by Elliott Antokoletz (The Music of Bla Bartk: A Study of Tonality and Progression in Twentieth-Century Music. Berkeley, Los Angeles, and London: University of California Press, 1984) and Paul Wilson (The Music of Bla Bartk. New Haven: Yale University Press, 1992).
Without underestimating the logic of the methods of the two above discussed American theorists and the validity of the musical phenomena and of the hidden or overt creative conceptions revealed in their work, the study concludes with two main critical remarks: (1) The title of both books The Music of Bla Bartk promises an all-embracing, complete picture of Bartk’s music. The result, however, is far from being so broad. (2) Both analyses concentrate on the pitch content, examining the peculiar tone-structure of a given work or detail (movement, section) identifying in them either the cells, or the sets understood in a narrower or wider sense. At the same time the authors completely disregard the several other but equally significant musical components of the works.
Krpti Jnos 2004., 42. évf. 3-4. szám 387. - 414.o
Dallam, metrum s strfaszerkezet a kzp-marokki berber (imazighem) npzenben - Krpti Jnos 1960., 1. évf. 2. szám 169. - 188.o
Darius Milhaud emlkezete - Krpti Jnos 1974., 15. évf. 4. szám 379. - 381.o
Dodekafnia vagy tonalits? : jegyzetek Schnberg Napleon-djrl - Krpti Jnos 1974., 15. évf. 3. szám 276. - 298.o
Elmlet s gyakorlat eltrse a japn buddhista nekben - Krpti Jnos 1982., 23. évf. 2. szám 115. - 119.o
Eurpn kvl hatsok a nyugati zenben - Krpti Jnos 1972., 13. évf. 3. szám 241. - 251.o
Jellemz trekvsek a fiatal magyar zeneszerznemzedk alkotsaiban - Krpti Jnos 1968., 9. évf. 3. szám 231. - 236.o
Kelet-Eurpa zenetrtnetnek sajtossgai : eltanulmny a Nemzetkzi Zenei Tancs s az UNESCO kzs gondozsban kszl egyetemes zenetrtnethez - Krpti Jnos 1984., 25. évf. 4. szám 399. - 417.o
Kurtg Gyrgy: Bornemissza Pter mondsai – Concerto szoprn hangra s zongorra, Op. 7. : gondolatok a szveg, zene s szerkezet kapcsolatrl - Krpti Jnos 1974., 15. évf. 2. szám 115. - 133.o
Liszt Ferenc Chickering-zongori - Krpti Jnos 1984., 25. évf. 3. szám 226. - 235.o
Mirt Miracle Haydn 96., D-dr szimfnija? abs.
Why Haydn's D Major Symphony No. 96 is a "Miracle"?
Jnos Krpti

One of the most important issue of Dnes Bartha's scholarly output is the fact that he consequently fighted against a petrified, up to now living theory of Adolf Bernhard Marx. Summing up Bartha's statement, those structures defined by Marx "dreiteilige Liedform" are, as a matter of fact, either "dreiteilig", nor "Liedform". The second movement of the Symphony in D major - although it does not figure among Bartha's examples - a brilliant model of the actual four-part structure, opposed to the three-part dogma. Further examples are provided how well the term enjambement introduced by Bartha serve the orientation in musical structures. And finally - presenting some analitical remarks about splendid economy, harmonic audacity and rich use of solo instruments of the symphony - , I try to prove that the erroneously attributed nickname "Miracle" can be really justified from musical side.
Krpti Jnos 2008., 46. évf. 4. szám 367. - 373.o
Mtoszkutats s zenetudomny - Krpti Jnos 1985., 26. évf. 1. szám 29. - 35.o
Monolg, dialg s drmai tkzs Bartk hangszeres mveiben - Krpti Jnos 1998., 37. évf. 1. szám 55. - 68.o
Npzene s tizenktfoksg Bartk zenjben - Krpti Jnos 1969., 10. évf. 1. szám 21. - 35.o
Organolgiai tnyek s mtoszok : Bartha Dnes „Jnoshidai kettsspjnak” jraolvassa utn - Krpti Jnos 1989., 30. évf. 1. szám 3. - 24.o
Performansz-tpusok a sint valls szertartsaiban abs.
Performance Typology in Japanese Shinto Ritual Kagura
Jnos Krpti

The ceremony of Shint religion named kagura, accompanied by music and dancing, has a thousand year old tradition. Departing from the classification stamped by the name of Prof. Yasuji Honda, I am proposing a more distinctive classification according to types of the performance, supported by musical structures as well. As an issue of my research, I am proposing a new classification based upon the place and persons where and by whome kagura is performed, and upon the use or non-use of masks. Considering these criteria, we get three basic classes: (1) court kagura, a ritual with dance, without mask, (2) shrine kagura performed in or in front of a shrine, without mask and/or with mask and dance, (3) stage kagura, a ritual play with mask and dance.
Krpti Jnos 2009., 47. évf. 1. szám 15. - 32.o
Tiszta s elhangolt struktrk Bartk zenjben - Krpti Jnos 1996., 36. évf. 2. szám 129. - 140.o
Adatok az Erkel kutatshoz. II. rsz: „Pannonia” - Kassai Istvn 1992., 33. évf. 3. szám 283. - 323.o
Adatok az Erkel-kutatshoz I. rsz. A „Csel”-varicik : kapcsolat kt szerzi kzirat kztt - Kassai Istvn 1991., 32. évf. 3. szám 289. - 328.o
Nhny sz Bartay Endrrl - Kassai Istvn 1991., 32. évf. 3. szám 328. - 332.o
„Claude Debussy, Musicien Franais” : az letmvet befejez szontk [I.] - Kecskemti Istvn 1962., 3. évf. 4. szám 323. - 345.o
„Claude Debussy, Musicien Franais” : az letmvet befejez szontk [II.] - Kecskemti Istvn 1962., 3. évf. 5. szám 453. - 474.o
A „Sba kirlynje” dramaturgijnak krdseihez : Goldmark Kroly szletsnek 150. vforduljra - Kecskemti Istvn 1980., 21. évf. 3. szám 264. - 277.o
A szzadvg magyar zenje a hetvent ves „Killtsi Album” tkrben - Kecskemti Istvn 1960., 1. évf. 2. szám 157. - 168.o
Egy Bartk – Chopin-prhuzam : …”Mg valamit a ltclrl - - -„ - Kecskemti Istvn 1966., 7. évf. 2. szám 141. - 145.o
Egy Chopin - Bartk - Kodly prhuzam - Kecskemti Istvn 1981., 22. évf. 1. szám 63. - 71.o
Egy ismeretlen Liszt-dal - Kecskemti Istvn 1974., 15. évf. 1. szám 17. - 25.o
Egy korai Bartk – Liszt-tallkozs – Mefiszt jegyben - Kecskemti Istvn 1966., 7. évf. 4. szám 352. - 357.o
Goldmark Kroly (1830-1915) - Kecskemti Istvn 1964., 5. évf. 6. szám 594. - 596.o
Kodly balladakltszete I. - Kecskemti Istvn 1967., 8. évf. 6. szám 563. - 573.o
Kodly balladakltszete II. - Kecskemti Istvn 1968., 9. évf. 1. szám 3. - 14.o
Kodly Zoltn gall zongorazenje - Kecskemti Istvn 1984., 25. évf. 3. szám 268. - 280.o
Kodly Zoltn zenemveinek tematikus katalgusa - Kecskemti Istvn 1991., 32. évf. 2. szám 121. - 123.o
Kodly Zoltn: Marosszki tncok : keletkezstrtnet, forrsok, mhelymunka - Kecskemti Istvn 1983., 24. évf. 4. szám 335. - 375.o
Liszt Ferenc ismeretlen zongoradarabja - Kecskemti Istvn 1973., 14. évf. 4. szám 347. - 372.o
Napvilgra kerlt Schubert-kziratok - Kecskemti Istvn 1978., 19. évf. 3. szám 232. - 249.o
Somfai Lszl Haydn-kpesknyve - Kecskemti Istvn 1978., 19. évf. 4. szám 361. - 367.o
Zenei knyvtrak s archvumok Magyarorszgon - Kecskemti Istvn 1981., 22. évf. 4. szám 346. - 358.o
A Siebenbrger Tantz (Erdlyi tnc) s a Rkczi-nta rokonsga : jabb adalkok egy kelet-eurpai dallam eredethez - Kecsks Andrs 1980., 21. évf. 2. szám 151. - 158.o
"Elfeledtetse nemcsak mulaszts, de b?n is volna" : Vcsey Jen?, a magyar zenetudomny fradhatatlan munksa - Kelemen va 2014., 52. évf. 3. szám 350. - 367.o
Katyerina Izmajlova : Sosztakovics-bemutat az Operahzban - Kertsz Ivn 1966., 7. évf. 1. szám 67. - 72.o
A dlibb zeneelmlete - Keszi Imre 1960., 1. évf. 3. szám 249. - 266.o
Zeneszerzi gyakorlat s zeneelmleti kutats : az interdiszciplinris zeneelmleti kutats perspektvja - Keuler Jen 1987., 28. évf. 4. szám 412. - 425.o
A zene Jnos kirly udvarban - Kirly Pter 1991., 32. évf. 3. szám 284. - 288.o
A zene Jnos kirly udvarban II. - Kirly Pter 1991., 32. évf. 4. szám 386. - 391.o
Adalkok Bakfark lethez s munkssghoz - Kirly Pter 1990., 31. évf. 4. szám 339. - 346.o
Bakfark Blint adomnylevele - Kirly Pter 1987., 28. évf. 1. szám 88. - 100.o
Egykor beszmolk Hunyadi Mtys s Aragniai Beatrix eskvőjről : forrskapcsolatok s ezekből add zenetudomnyi kvetkezmnyek abs.
Contemporary Reports of the Wedding of Mathias Corvinus, King of Hungary, and Beatrice of Aragon
Unrecognized dependences among the sources and their musicological consequences
Pter Kirly

The contemporary German reports of the Hungarian royal wedding of 1476 are well known to historians. Scholars specializing in different fields of cultural history have frequently used and analysed these documents. But since their research has been focused on what the sources tell about the wedding, about the artefacts etc., and, at the same time, not much interest has been devoted to the sources themselves, it has remained unrecognised that three of the four reports from Germanic lands have a common origin. In fact these three (two of them in German and one in Latin) derive from an unknown common source, probably a Latin description of the festivities. Between the three versions there are significant differences, due to the translation as well as resulting from the rewriting and reorganizing of the text. The differences are not without importance for any kind of research, including musicology.
The present philological study shows that the differences in the sources concerning the music of the wedding celebrations, which until now have been considered as differences due to the personal observations of different eyewitnesses, should in fact be reclassified as the result of reworkings by unknown scribes, although it is impossible to decide which version best follows the unknown original.
Kirly Pter 2009., 47. évf. 1. szám 73. - 83.o
Mikor szletett Bakfark? - Kirly Pter 1989., 30. évf. 1. szám 41. - 54.o
Udvari trombitsok a 16-17. szzadi Magyarorszgon abs.
The Court Trumpeter in 16th and 17th Century Hungary
Peter Kirly

In spite of the huge quantity of data from the 16th and 17th centuries on court trumpeters in Hungary not much attention has been devoted in the past to their tasks by musicologists. In particular, the question remained unanswered whether they were only military trumpeters, as suggested by the authors of historical studies, or were they at least partly “real” musicians. This study – based on previously-published documents as well as on archival research – attempts to give an overview of the work and different tasks of court trumpeters in Hungary. Although most of the sources provide little detail on the trumpeters, scattered data helps us to establish a firm picture of their role in court life. As a final result it is possible to state that many of the court trumpeters – in substantial part (but not solely) foreigners, mainly from the Germanic lands – acted as competent musicians, playing not only trumpet and other related brass instruments, but also other kinds of instruments.
Some musical sources with trumpet parts from the territory of historical Hungary are also referenced. These originate mainly not from courts, but from cities and churches or monasteries.
In this study the available 16th and 17th century data from Hungary on the teaching of young trumpeters-within the country or (sometimes) abroad is also presented. Another part deals with the sparse information about the instruments (also on their parts and repairs), and also with the (heraldic) standards attached to trumpets and the trumpeters’ special clothing that was worn during festivities.
The author considers the present study as a first step in establishing a trustworthy picture of the role of Hungarian court trumpeters. For a better and more detailed overview much future research is needed.
Kirly Pter 2004., 42. évf. 2. szám 121. - 148.o
jabb adatok s nhny korrekci Bakfark Blint lengyelorszgi mkdsvel kapcsolatban - Kirly Pter 1985., 26. évf. 4. szám 406. - 430.o
„...Sok nehzsgem volt a msodik rondval.” : egy Bartk ttel genezise - Kiss Gbor 1992., 33. évf. 2. szám 213. - 224.o
De tonorum cognitione : tonlis vltozatok a kső kzpkori miserepertorban abs.
De tonorum cognitione
- tonal variants in late medieval repertory of the Mass
Gbor Kiss

One of the most exciting facet of medieval concepts about music are the efforts to rationalize, categorize and record the melodies. The employment of the system of modes caused serious difficulties to a melody repertory that was transmitted orally and was not developed under the rules of the 8th-mode system, defined only at a later stage. The desire for a categorization of the melodies became specially strong with the introduction of staff notation. The melodies or parts of melodies that did not fit in the system were qualified as extraordinary by contemporary theorists. Two methods were used to resolve such conflicts: the introduction of 'extra' tones on the one hand and the changing of the melodies on the other, adapting them in this way to the system. Some kind of interaction between musical memory, theoretical categorization and notation remained (continued) even in the late Middle Ages. In late medieval sources we can find a large number of tonally ambivalent melodies that were not referred to in the earlier treatises. Nevertheless, in these examples the same duality of spontaneous musical reproduction and rationalizing shows itself as can be observed in the theoretical writings mentioned above. In the alternative tonal classifications different decisions and preferences are concealed, concerning the perception and interpretation of the melodies. The inherited 'decisions' became generally fixed and preserved in the different local traditions, consequently these variants are useful means in the comparative examination of the sources and source groups. While some of the variants are only mere transpositions, in other cases the alternative classifications are connected to different and more individual versions of the same melody. The aim of this study is to present several types of tonal variants found primarily in late Central European sources for the Mass.
Kiss Gbor 2009., 47. évf. 1. szám 61. - 72.o
Ordinarium dallamok s az „rmai” krdskr abs.
Ordinary Melodies in the Context of the “Old Roman Chant” Question
Gbor Kiss

The author gives an overview of the Ordinary melodies in the Old Roman sources and tries to evaluate their repertory by using a wider range of Italian and, especially, Beneventan comparative sources. A survey of the melodies reveals a conspicuous paucity of items that appear as a stable element in the standard repertory. Moreover, the Old Roman melodies differ markedly from the later Ordinary repertories concerning their style, use of mode, melodic structure, etc. Their repertory does not show the same variety and heterogeneity that often characterize the repertory of later traditions or even that of a single source during the Middle Ages. On the contrary, the material gives the impression of a remarkable uniformity and consistency. In the use of such melodies the Old Roman sources share with other contemporary Italian sources. Apparently, this melodic thinking belongs to the musical practice and taste of the 11th-13th century Italian repertories. Since the archaic character and stylistic traits of this repertory differ sharply from those of the Gregorian Ordinary repertory, the question emerges whether the 11th-13th century Italian sources preserved a melodic tradition or melodic taste prior to the Carolingian period. Nevertheless, this layer of melodies completely disappears from later Italian sources, where they were obviously suppressed by new Ordinary melodies following a different melodic taste and aesthetic principle.
Kiss Gbor 2004., 42. évf. 3-4. szám 251. - 278.o
Egy rtkes jugoszlv npdalgyjtemnyrl - Kiss Lajos 1964., 5. évf. 3. szám 282. - 289.o
Mvszet s verseny : egy modern intzmnytpus trtneti gykerei - Klenjnszky Tams 1989., 30. évf. 1. szám 102. - 108.o
Bartk Bla gyermekdarabjai - Kodly Zoltn 1981., 22. évf. 1. szám 23. - 24.o
Bartk Bla mvszete a mai Magyarorszgon igazi otthonra tallt - Kodly Zoltn 1980., 21. évf. 4. szám 400. - 401.o
Hrom elfeledett rs : egy angol-nmet zenei lexikon cmszavai (kzr. Breuer Jnos) - Kodly Zoltn 1982., 23. évf. 4. szám 335. - 338.o
Megjegyzsek az j tantervhez - Kodly Zoltn 1961., 1. évf. 6. szám 583. - 587.o
A neoklasszicizmus - Kkai Rezs 1960., 1. évf. 1. szám 74. - 81.o
Schnberg s kvetinek zenje (Expresszionizmus; Dodekafnia) - Kkai Rezs 1960., 1. évf. 1. szám 56. - 73.o
„Vernderte Reprise” : egy koncepci tbb megvilgtsban - Komls Katalin 1990., 31. évf. 2. szám 140. - 146.o
Grdonyi tanr r - Komls Katalin 2006., 44. évf. 3. szám 250.o
Hangszerkezels s textra W. A. Mozart rettkori zongoratriiban - Komls Katalin 1988., 29. évf. 3. szám 272. - 282.o
Kodly Laudes organi cm mvnek keletkezstrtnete abs.
The Genesis of Kodly’s Laudes organi
Katalin Komls

The text of Laudes organi, the 12th-century sequence “Audi chorum organicum”, survives in several manuscript sources. Kodly had probably used the Leipzig version (14th-century Gradual from the Augustinian monastery) as it appears in the 1929 transcription by Peter Wagner (Zeitschrift fr Musikwissenschaft, 12/2).
The autograph sketches (Kodly Archives, Budapest) provide valuable information about the compositional process: the gradual transformation of the melodic borrowings from “Audi chorum”; the development of the tonal structure; the painstaking work on the long solo sections of the organ.
The article closes with a suggestion for the overall form, and tonal plan of the composition.
Komls Katalin 2008., 46. évf. 3. szám 251. - 260.o
Zenei utalsok Goethe Wertherjben - Komls Katalin 1996., 36. évf. 2. szám 102. - 106.o
Az operaigazgat emlkezete. [Tth Aladr] - Krody Andrs 1968., 9. évf. 4. szám 340. - 341.o
A modern balettmvszet fejldse Magyarorszgon - Krtvlyes Gza 1968., 9. évf. 3. szám 275. - 283.o
A KA-hangrendszer - Ksa Gbor 1995., 35. évf. 4. szám 339. - 393.o
Vzlatok-fogalmazvnyok Dohnnyi Ern kzirataiban abs.
Sketches and Their Characteristics in Ernő Dohnnyi's Manuscripts
Ilona Kovcs

In many cases sketch-studies are like deciphering a difficult puzzle. To solve these riddles by reconstructing the compositional process one needs a big amount of patience and practise. No doubt, however, it is worth devoting time to sketch research, because as Nietzsche put it in his Untimely Meditations: "To understand the picture one must divine the painter."
The first half of the study focuses on general description of Dohnnyi's sketches that can be found on single sketch leaves or in bundles of bifolios, and more rarely in sketchbooks. It also provides with a detailed list of musical symbols and other signs in these manuscripts that were frequently used by the composer.
Since nobody researched Dohnnyi's sketches so far, the second half of present study attempts to sort out the main types of them. Not only distinguishes the major types of sketch items, but gives clear illustrations, as well. The aim of this study is to provide a basis for further research that would contribute to a better understanding of Dohnnyi's compositional process.
Kovcs Ilona 2008., 46. évf. 4. szám 451. - 470.o
„Lyd hlanek” s Adagio religioso - Kovcs Jnos 1971., 12. évf. 3. szám 247. - 251.o
A ksei Verdi-stlus mhelybl : Verdi szletsnek 150. vforduljra - Kovcs Jnos 1964., 5. évf. 1. szám 5. - 14.o
Alban Berg Wozzeckja a Magyar llami Operahzban - Kovcs Jnos 1964., 5. évf. 2. szám 174. - 183.o
Vrnsz (kritikai vzlat – s vita Pernye Andrssal) - Kovcs Jnos 1965., 6. évf. 2. szám 182. - 193.o
Liszt Ferenc belgiumi levelei msolk kzrsban - Kovcs Mria 1990., 31. évf. 4. szám 394. - 397.o
„Ordnungen mit Tonhhen” - Kovcs Sndor 1984., 25. évf. 4. szám 377. - 383.o
A „Bartk-rend” trtnethez - Kovcs Sndor 1981., 22. évf. 1. szám 72. - 85.o
A Bartk-rend htlapjai - Kovcs Sndor 1987., 28. évf. 1. szám 53. - 59.o
Formaproblmk s magyaros stluselemek Liszt ksei zongoramveiben - Kovcs Sndor 1979., 20. évf. 2. szám 157. - 164.o
Npdalfle... - Kovcs Sndor 1994., 35. évf. 2. szám 178. - 189.o
A sndiszn: befejezett s befejezetlen tredkek (Ford. Tarnczi Gabriella, Rna Annamria, Mikes va) abs.
The Hedgehog: of Fragments Finished and Unfinished
Richard Kramer

Reprinted from 19th Century Music Vol. 21 No. 2 Issue: Fall 1997 pp. 134-148.
Kramer, Richard 2000., 38. évf. 2. szám 205. - 221.o
Mai fiatal lengyel zeneszerzk - Krauze, Zygmunt 1968., 9. évf. 2. szám 142. - 145.o
Stilris megfigyelsek szociolgiai alapon, Bartk Bla pldjn - Krones, Hartmut 1971., 12. évf. 2. szám 168. - 173.o
A C’est la guerre bemutatja az llami Operahzban - Kro Gyrgy 1962., 3. évf. 2. szám 132. - 142.o
A csodlatos mandarin - Kro Gyrgy 1968., 9. évf. 2. szám 197. - 199.o
A kirly trombiti - Kro Gyrgy 1988., 29. évf. 3. szám 292. - 302.o
A romantikus szonta nhny problmja Chopin-nl s Liszt-nl - Kro Gyrgy 1960., 1. évf. 1. szám 23. - 30.o
A szabadt opera. [Kandidtusi rtekezs tzisei] - Kro Gyrgy 1965., 6. évf. 3. szám 266. - 269.o
A szfinksz mosolya : adalk Bartk s a szzadel kapcsolathoz - Kro Gyrgy 1982., 23. évf. 1. szám 76. - 80.o
Bartk Bla megvalsulatlan kompozcis terveirl - Kro Gyrgy 1970., 10. évf. 3-4. szám 251. - 263.o
Bartk dramaturgiai koncepcijnak fejldse a sznpadi mvek genezisnek tkrben - Kro Gyrgy 1981., 22. évf. 2. szám 135. - 162.o
Euriant s Loherangrin - Kro Gyrgy 1985., 26. évf. 1. szám 36. - 48.o
Euriant s Loherangrin - Kro Gyrgy 2012., 50. évf. 4. szám 365. - 377.o
Hrom arckp : Bartk sznpadi mvei - Kro Gyrgy 1960., 1. évf. 3. szám 227. - 237.o
Kznyelv s intonci : hozzszls Szabolcsi Bence eladshoz - Kro Gyrgy 1966., 7. évf. 5. szám 469. - 474.o
Mtoszteremt vers s zene - Kro Gyrgy 1984., 25. évf. 1. szám 59. - 63.o
Monotematika s dramaturgia Bartk sznpadi mveiben - Kro Gyrgy 1961., 1. évf. 9. szám 33. - 50.o
Rminiscences de Boccanegra : Verdi s Liszt - Kro Gyrgy 1990., 31. évf. 2. szám 175. - 186.o
Richard Wagner: A nyitnyrl - Kro Gyrgy 1996., 36. évf. 2. szám 111. - 116.o
A budai kirlyi udvar zenei lethez a XVI. szzad elejn : tanult zenszek – npi mulattatk - Kubinyi Andrs 1975., 16. évf. 4. szám 389. - 397.o
A pszti Szentllek-ispotly a kzpkorban - Kubinyi Andrs 1982., 23. évf. 1. szám 81. - 84.o
Kt olaszorszgi Bartk-turn - Kun Imre 1970., 11. évf. 1-4. szám 48. - 59.o
Szabad s "szabad" varicik Dohnnyi Ern mveiben abs.
Free and "Free" Variations in Dohnnyi's Works
Veronika Kusz

The variation form played a central role in Ernst von Dohnnyi's musical ouvre: the composer utilized it very often from his earliest years until his last opus. In one of his most popular pieces, the Variations on a Nursery Song (op. 25), Dohnnyi wrote free character variations on an internationally known children's song. It is important to note, however, that in contrast to the reputation and popularity of the work, he rarely employed this type of variation strategy. Though one can find many Dohnnyi variations that are apparently liberated from their themes, the freedom of these examples derives from a basically different musical conception. The first type of these "free" variations follows the strategies of Beethoven's developmental variations (also called "formal outline' , "fantasy" or "free" variations) by excerpting a musical motive (a "variation seed") out of the theme, developing it, and creating a texture so different from the starting point that it actually seems to be a "free" variation. A second type appears in multi-movement instrumental cycles, in which Dohnnyi recalls a motive or a theme of another movement, and uses the strategy of free variations as a device to organize the cycle. This study examines these types of "free" variations in Dohnnyi's Variations and Fugue on E. G.'s Theme (op. 4) and Symphonic Minutes (op. 36).
Kusz Veronika 2008., 46. évf. 4. szám 395. - 410.o
N. A. Roszlavec - L. 1977., 18. évf. 3. szám 286. - 287.o
Dallamok sztrszer rendezse a kezdsorok alapjn - L. Gbor Judit 1963., 4. évf. 4. szám 374. - 381.o
Dallamok sztrszer rendezse a kezdsorok alapjn - L. Gbor Judit 1963., 4. évf. 4. szám 374. - 381.o
A 25 ves kolozsvri llami Magyar Opera : a kolozsvri operajtszs mltjbl - Lakatos Istvn 1974., 15. évf. 4. szám 388. - 401.o
Erkel-dokumentumok Romnibl - Lakatos Istvn 1961., 1. évf. 4. szám 444. - 447.o
Kodly mvszetnek romniai tja I. - Lakatos Istvn 1972., 13. évf. 4. szám 373. - 383.o
Kodly mvszetnek romniai tja II. - Lakatos Istvn 1973., 14. évf. 1. szám 24. - 32.o
A msodik bcsi iskola s a dal - Laki Pter 1978., 19. évf. 3. szám 314. - 321.o
Gondolatok a Bartk-hegedverseny eladi hagyomnyairl abs.
Some Impressions on the Performance Tradition of the Bartk Violin Concerto
Pter Laki

The recording of the world premiere of Bartok’s Violin Concerto with Zoltan Szekely is an exceptionally valuable document, yet at the same time it is unique: Szekely’s background as an artist (his career as a quartet player in particular) sets him apart from all subsequent interpreters of the concerto. Therefore, younger players have had to develop their own approach to the work, even if this means that their style is sometimes at variance with Szekely’s.
Laki Pter 2004., 42. évf. 3-4. szám 499. - 503.o
Keleti hats a XVII. szzad eleji olasz mondiban? - Laki Pter 1985., 26. évf. 4. szám 431. - 434.o
Adalkok a nmet munksmozgalom Beethoven-recepcijhoz - Lammel, Inge 1977., 18. évf. 1. szám 42. - 48.o
A Bartk-mvekben feldolgozott npdalok forrskatalgusa - Lampert Vera 1978., 19. évf. 2. szám 166. - 175.o
Egy npdalfeldolgozs-ciklus keletkezsrl : Bartk Nyolc magyar npdalnak kziratos forrsai abs.
The Making of a Folk Song Arrangement Cycle: The Sources of Bartk’s Eight Hungarian Folksongs
Vera Lampert

In 1918, when Universal Edition became Bartk’s publisher, the composer considered only the “5 Szekler songs” of 1907 and the three soldiers’ songs of 1917, among his numerous unpublished songs, worthy of publication. Examining the rich source material of the Eight Hungarian Folksongs, one can follow the process by which the two groups of songs, written a decade apart, became a unified composition that can be performed convincingly as a song cycle. Bartk revised all of the songs, most probably during the 1921-1922 concert season. His emendations, applied to all of the songs, were generally directed towards the thinning of the accompaniment. The most significant textual changes affected the earlier group where one of the songs was discarded and replaced; radical changes happened also in nos. 1 and 4. In the second group, no. 7 was also altered in a significant way. When establishing the final order of the songs, Bartk kept the songs of the two groups together, the earlier group starting the cycle, the later one closing it. He also slightly rearranged the sequence of the earlier pieces and transposed the later ones.
Lampert Vera 2004., 42. évf. 3-4. szám 431. - 445.o
Vzlat Bartk II. vonsngyesnek utols ttelhez - Lampert Vera 1972., 13. évf. 3. szám 252. - 263.o
„Atonlis sziget” Mozart g-moll szimfnijban - Lszl Ferenc 1977., 18. évf. 4. szám 402. - 405.o
A Cantata Profana szvegnek ismeretlen vltozata: a „mhelypldny” - Lszl Ferenc 1988., 29. évf. 2. szám 191. - 196.o
A posztbarokk Mozart, hangszerszls rii tkrben abs.
The Post-Baroque Mozart
as reflected in his arias with instrumental solos
Ferenc Lszl

The aria with instrumental solo (in Mozart's mother-tongue: "Arie mit obligatem Instrument") is a type characteristic of the baroque era. There are hundreds of such arias in Bach's cantatas. However, there are just a few works of Mozart where he succeeded in integrating it into his own style - labelled as classic by posterity - in a way where the equilibrium of vocal and instrumental solos lives up to the great baroque paragons (K 490, 505). Sometimes the instrumental solos encompasses part of the aria only (K 74a[87]/13, K 418), is a mere decorative accessory (K 74a [87]/13, 621/9, 621/23), or even an ostentatious showpiece at the cost of the vocal solo (K 612). The choice of the instrument (trombone, oboe, horn, violin, piano, double-bass, clarinet, basset-horn) might have been suggested by the lyrics on one occasion only (K 35/5), in the majority of cases it was incidental and personalised. The formal typology of these pieces progresses from the baroque Da Capo (K 35/5) and the slow-fast-slow-fast four-section sonata layout known from the works of Corelli, Teleman and others (K 46a[51]/9) through the ABACA rondo (K 208/10) to the slow-fast two-movement layout which was also referred to as a rondo (and mainly spelt Rond) in Mozart's mature era.
Lszl Ferenc 2008., 46. évf. 4. szám 375. - 382.o
Bartk Bla s Constantin Brailoiu tudomnyos egyttmkdsnek jabb dokumentuma - Lszl Ferenc 1990., 31. évf. 4. szám 398. - 402.o
Bartk s dalszvegei abs.
Bartk und seine Liedtexte
Ferenc Lszl

Der junge Bartk vertonte 1898-1900 insgesamt neun Texte von Heinrich Heine, Karl siebel, Friedrich von Bodenstedt, Friedrich Rckert, Nikolaus Lenau und Goethe, und nur in zwei Fllen gab er in den Noten den Namen des Dichters an. Im sechsteiligen Zyklus Liebeslieder betrachtete er die Texte als ob diese einfache “objets trouvs” wren: Mit grosser inneren Freiheit passte er hie und da den Wortlaut seiner augenblicklichen Lebenslage an. (Das „Libretto“ dieses Zyklus kann in mancher Hinsicht fr einen Przedenzfall zu dem der 30 Jahre spter entstandenen Cantata profana gehalten werden, wo die Textvorlagen rumnische Volksdichtungen waren.) Bartk nahm sich hnliche Freiheiten auch in seinen ungarischen Liedern nach Gedichten von Lajos Psa (Vier Lieder, 1902-1903) und Endre Ady (Fnf Lieder op. 16, 1916), wenn auch in geringerem Mae. Im unvollstndig gebliebenen Gelegenheitswerk Fnf Kinderlieder (1905) vertonte era us dem Gedchtnis zu der Zeit allgemein bekannte Verschen. In Fnf Lieder Op. 15 verschwendete er seinen Genius auf Gedichte, die tief unter dem Niveau seiner Musik liegen. (Sie stammen von zwei Teenies aus der Provinz, die als Erwachsene ihre dichterischen Ambitionen aufgaben.) Die jahrelang dauernde Entstehungsgeschichte der deutschen bersetzungen zu Op. 15 und Op. 16 veranlasste Bartk wiederholte Enttuschungen. Die bei der Universal Edition schlielich erschienene deutsche Version von Op. 16 hat ihn auch nicht befriedigt.

Lszl Ferenc 2004., 42. évf. 3-4. szám 415. - 429.o
Bcs, Kolozsvr, Nagyszeben : Philipp Caudella (1771-1826) plyjnak sznterei abs.
Wien, Klausenburg, Hermannstadt: Schaupltze von Philipp Caudellas (1771-1826) Laufbahn
Ferenc Lszl

Der aus Mhren stammende Musiker hat in Wien bei Albrechstsberger studiert und ist dort vom Rang eines Klaviermeisters zum Kapellmeister des russischen Botschafters Prinz Kourakin aufgestiegen. Er komponierte auch, seine Werke wurden verlegt und in der Fachpresse besprochen. (Der Beethoven-Zeitgenosse wurde als Mozart-Epigon eingestuft.) 1810 verlie er (aus vorlufig unbekannten Grnden) die Kaiserstadt und lebte vier Jahre incognito (angeblich in Russland). Anfang 1814 erschien Caudella in Siebenbrgen, zuest in in der neuen Provinzhauptstadt Klausenburg (rumnisch: Cluj, ungarisch: Kolozsvr), wo er bei einer adeligen Familie als Klaviermeister diente und kompositorisch kaum ttig war. 1817 wurde er in der frheren Hauptstadt Siebenbrgens Hermannstadt (rumnisch: Sibiu, ungarisch: Nagyszeben) regens chori der katolischen Stadtpfarrkirche und Professor der Tonkunst am Evangelischen Gymnasium, wodurch er die kumenischen Ansichten des spten 20. Jahrhunderts vorwegnahm. Seine Kreativitt wurde wieder aktiviert: Er schrieb neben katolischer Kirchenmusik auch ein Choralbuch fr die Evangelische Landeskirche und pdagogische Werke (Klavierschule, Generalbass-Schule). In seinem Lebenslauf wiederspiegeln sich die „Gesichtszge“ dreier Musikstdte.
Lszl Ferenc 2004., 42. évf. 1. szám 15. - 25.o
Brahms Variationen ber ein ungarisches Lied Op. 21 Nr. 2-jnek tmja : jabb szljegyzetek egy 1930-as levlrszletre - Lszl Ferenc 1985., 26. évf. 4. szám 363. - 377.o
Kodly-levl Enescu hagyatkban - Lszl Ferenc 1982., 23. évf. 4. szám 414. - 420.o
Nhai Eisikovits Herman Ligeti-kziratai : avagy: svjci Dille kerestetik abs.
Ligeti-Manuscripts of the Late Herman Eisikovits
or: a Swiss Dille wanted
Ferenc Lszl

Dr. Herman EISIKOVITS (1923-1994) was a paediatrician in Kolozsvr (aka Cluj, Rumania), former grammar-school classmate and friend of Gyrgy Ligeti, with whom he also played chamber music as a violoncellist. In the Paul Sacher Stiftung in Basle there are not only his letters written later to Ligeti open for survey but also the music manuscripts of the composer dating from the beginning of his career which Eisikovits held onto until his old age and which had not been published earlier in the Ligeti literature. The contents of these music manuscripts include: (a) three early, previously unrecorded works of Ligeti, of which the first, the "Small Piano Trio" is a complete work, "In Memoriam Vivaldi" is a rather characteristic passage, and the third is an unnamed violoncello part of an unknown piece and (b) material supplementing two already recorded works (Arietta, Ostinato). The author firmly believes that the early compositions of Ligeti, which shed light on the issue of "what makes a composer" should be studied in detail, in the spirit of Denis Dille who devoted a highly work-intensive book to Bartk's compositions that had preceded Op. 1.
In the Appendix (New Data Complementing the Genesis of the "Six Bagatelles") of the paper the author rectifies, based on the results of research he did in the Paul Sacher Stiftung, his earlier assumptions regarding the first performance of the composition held on 13th April 1956 under the title "Five Bagatelles" (Ferenc Lsz1: "Ligeti a hdon/Ligeti on the Bridge" in Magyar Zene, Vol. 41. 2003/4, pp. 361-374).
Lszl Ferenc 2009., 47. évf. 1. szám 111. - 120.o
Wolfgang Amadeus Mozart, mint „zwlftner”? : kromatika a KV 452 jelzet kvintett msodik ttelben - Lszl Ferenc 1976., 17. évf. 3. szám 248. - 254.o
„A kzelt tl” - Lszl Zsigmond 1962., 3. évf. 6. szám 612. - 620.o
A prozditl a dramaturgiig - Lszl Zsigmond 1964., 5. évf. 4. szám 368. - 394.o
Ritmus s dallam : vlasz brlimnak - Lszl Zsigmond 1968., 9. évf. 3. szám 237. - 254.o
Szn, zene, szneshalls - Lzr Lszl 1976., 17. évf. 3. szám 270. - 281.o
Nyolc vnyi kzdelem a proletr zenrt (rszlet) - Lebenyinszkij, Lev 1987., 28. évf. 3. szám 304. - 306.o
Kodly - a zeneszerz s rksge : Kurtg Gyrgy s Soproni Jzsef kompozciinak elemzsvel - Legny Dnes 1992., 33. évf. 4. szám 423. - 429.o
A Liszt-kutats jvjrl - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 12. - 21.o
A Liszt-kutats nmely problmja - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 3. - 11.o
A nyitny fejldse Gluck ta - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 76. - 79.o
A zene alakvltsai a kiegyezs els szakaszban - I. - Legny Dezs 1981., 22. évf. 4. szám 392. - 422.o
A zene alakvltsai a kiegyezs els szakaszban - II. - Legny Dezs 1982., 23. évf. 1. szám 102. - 111.o
Budapest jabb zenei mltja - Legny Dezs 1984., 25. évf. 1. szám 64. - 68.o
Budapest jabb zenei mltja - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 68. - 71.o
Egyttmkdsi tvlatok a magyar s osztrk Liszt-kutatsban - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 22. - 25.o
Erkel Ferenc Pozsonyban - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 51. - 55.o
Erkel Hunyadi Lszlja : Erkel Ferenc szletsnek 160. vfordulja alkalmbl - Legny Dezs 1970., 11. évf. 1-4. szám 97. - 108.o
Erkel vgoperjnak buksa - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 56. - 60.o
Franciaorszg s Belgium zenjnek kisugrzsa Budapestre s Liszt szerepe - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 29. - 31.o
Gondolatok Purcellrl - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 72. - 75.o
Kamaramuzsikls Magyarorszgon 1800-tl 1830-ig - Legny Dezs 1983., 24. évf. 3. szám 269. - 280.o
Kodly s Nagyszombat - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 61. - 67.o
Kodly Zoltn idegen nyelv levelei - Legny Dezs 1991., 32. évf. 2. szám 210. - 212.o
Liszt s a mvsz Zichyk - Legny Dezs 1988., 29. évf. 3. szám 303. - 310.o
Liszt s Bayreuth - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 26. - 28.o
Liszt Ferenc magyarorszgi kapcsolatai az Egyeslt llamokkal - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 32. - 33.o
Liszt ksei vei Olaszorszgban - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 46. - 50.o
Liszt Rmban - a sajt szerint - Legny Dezs 1996., 36. évf. 1. szám 34. - 45.o
Liszt-levelek kiadsrl - Legny Dezs 1990., 31. évf. 1. szám 41. - 45.o
Bartk egynem krusai - Legnyn Hegyi Erzsbet 1965., 6. évf. 4. szám 357. - 381.o
Bartk egynem krusai (msodik, befejez rsz) - Legnyn Hegyi Erzsbet 1965., 6. évf. 5. szám 468. - 482.o
„Tonalits – modalits” : vlasz Krpti Jnosnak - Lendvai Ern 1968., 9. évf. 1. szám 33. - 47.o
A Kkszakll herceg vra (Bartk operjnak mhelytitkai) - Lendvai Ern 1961., 1. évf. 4. szám 339. - 387.o
A malkots egysge Verdi Aidjban - Lendvai Ern 1964., 5. évf. 5. szám 490. - 522.o
Bartk forma-koncepcijrl - Lendvai Ern 1970., 11. évf. 1-4. szám 31. - 39.o
A Varzsfuvola-nyitny szerves felptsrl - Lesznai Lajos 1974., 15. évf. 4. szám 382. - 387.o
A zenei intoncirl (vzlat) - Lesznai Lajos 1962., 3. évf. 5. szám 489. - 497.o
Az ismtlsrl - Lesznai Lajos 1966., 7. évf. 2. szám 169. - 174.o
Beethoven F-dr zongoravaricii (Op. 34.) - Lesznai Lajos 1967., 8. évf. 6. szám 599. - 604.o
Egy magyaros intonci nyomban Johannes Brahms mveiben - Lesznai Lajos 1969., 10. évf. 2. szám 183. - 188.o
Gondolatok a zenei elads eszttikjnak s a kznsg s a malkots kapcsolatrl - Lesznai Lajos 1967., 8. évf. 3. szám 262. - 268.o
Hd-szerkezet egy Verdi-operban - Lesznai Lajos 1963., 4. évf. 6. szám 617. - 621.o
Karol Szymanowski : hallnak 25. vforduljra - Lissa, Zofia 1962., 3. évf. 4. szám 367. - 372.o
N. A. Rozlavec zeneelmleti hagyatka. (Ford. Rzsa Gyrgy) - Lobanova, Marina 1987., 28. évf. 3. szám 230. - 243.o
Technika s stlus problematikja a 60-as - 80-as vek zenjben : prhuzamok Ligeti Gyrgy s az j szovjet zene trekvsei kztt - Lobanova, Marina 1985., 26. évf. 3. szám 255. - 270.o
A zenei jhangzs sokflesge s akusztikai felttelei : a kls akusztikai tnyezk jelentsge - Lohr Ferenc 1987., 28. évf. 2. szám 215. - 219.o
A zenei jhangzs sokflesge s akusztikai felttelei II. - Lohr Ferenc 1987., 28. évf. 3. szám 328. - 332.o
Egy zeneszociolgiai kutatsrl - Losonczi gnes 1964., 5. évf. 3. szám 257. - 266.o
nnepi Hetek az llami Operahzban s az Erkel Sznhzban - Lzsy Jnos 1960., 1. évf. 2. szám 144. - 147.o
Eszttika - posztmodernizmus - zene - Lukcs Antal 1990., 31. évf. 3. szám 263. - 270.o
Kt korszak hatrn - Ferruccio Busoni - Lukcs Antal 1983., 24. évf. 1. szám 42. - 57.o
Bartk s a magyar kultra - Lukcs Gyrgy 1971., 12. évf. 3. szám 230. - 231.o
Zene s forradalom (rszlet) - Lunacsarszkij, Anatolij 1987., 28. évf. 3. szám 225.o
Paul Hindemith : avantgardista, vagy hagyomnyos zeneszerz - Mainka, Jrgen 1966., 7. évf. 1. szám 54. - 66.o
A galantai cignyok - Major Ervin 1960., 1. évf. 3. szám 243. - 248.o
Mvszet – kis kezdbetvel : korszer zeneszemllet hajtsa - Mrissy Istvn 1966., 7. évf. 1. szám 49. - 53.o
„Trsadalmi dal” : bibliogrfiai adalkok a zenetudomny egy fontos problmakrhez - Marthy Jnos 1962., 3. évf. 4. szám 378. - 385.o
A „hagiogrfitl” a hisztogrfiig : a prgai Marxista Zenetudomnyi Konferencin elhangzott felszlals - Marthy Jnos 1963., 4. évf. 4. szám 350. - 355.o
A folklr eslyei - Marthy Jnos 1982., 23. évf. 1. szám 85. - 88.o
A korszersg krdseirl : szovjet-magyar zenei tancskozs Moszkvban - Marthy Jnos 1964., 5. évf. 1. szám 43. - 45.o
A kzvettsek tudsa - Marthy Jnos 1980., 21. évf. 1. szám 3. - 6.o
A magyar munksdalkutats - Marthy Jnos 1965., 6. évf. 2. szám 170. - 181.o
A nacionalizmus s a magyar zenetrtnet - Marthy Jnos 1962., 3. évf. 1. szám 28. - 34.o
Apeiron : a zenei vgtelen termszetrl - Marthy Jnos 1984., 25. évf. 1. szám 69. - 72.o
Az els magyar zeneeszttika-trtnet - Marthy Jnos 1967., 8. évf. 3. szám 269. - 273.o
Az jra idszer Szabolcsi Bence - Marthy Jnos 1980., 21. évf. 2. szám 118. - 121.o
Barikd s szerend : egy ismeretlen Szab-mrl - Marthy Jnos 1972., 13. évf. 4. szám 391. - 401.o
Erkel tja a „hsi-lrai” opertl a kritikai realizmus npi gig - Marthy Jnos 1960., 1. évf. 2. szám 118. - 127.o
Ksrleti zene, ksrleti zenetudomny - avagy a zeneeszttika nyitott krdsei - Marthy Jnos 1988., 29. évf. 2. szám 186. - 190.o
Kznyelv s ellen-kznyelv : hozzszls Szabolcsi Bence eladshoz - Marthy Jnos 1966., 7. évf. 5. szám 475. - 481.o
Logosz s/vagy aiszthszisz - Marthy Jnos 1996., 36. évf. 2. szám 117. - 119.o
Neurobiolgia, viselkedstudomny, hangmikroszkpia - s lehetsges tallkozsi pontjaik a zeneeszttikban - Marthy Jnos 1990., 31. évf. 1. szám 15. - 19.o
Zene, realizmus, szocializmus - Marthy Jnos 1975., 16. évf. 1. szám 25. - 30.o
Az eszttikai s ideolgiai kategrik viszonya, klns tekintettel a mai zenre - Marthy Jnos; Ujfalussy Jzsef; Zoltai Dnes 1965., 6. évf. 2. szám 144. - 165.o
Az eszttikai s ideolgiai kategrik viszonya, klns tekintettel a mai zenre - Marthy Jnos; Ujfalussy Jzsef; Zoltai Dnes 1965., 6. évf. 2. szám 144. - 165.o
Az eszttikai s ideolgiai kategrik viszonya, klns tekintettel a mai zenre - Marthy Jnos; Ujfalussy Jzsef; Zoltai Dnes 1965., 6. évf. 2. szám 144. - 165.o
Szocialista kultra s marxista zeneszociolgia - Marthy Jnos; Ujfalussy Jzsef; Zoltai Dnes 1973., 14. évf. 2. szám 189. - 199.o
Szocialista kultra s marxista zeneszociolgia - Marthy Jnos; Ujfalussy Jzsef; Zoltai Dnes 1973., 14. évf. 2. szám 189. - 199.o
Szocialista kultra s marxista zeneszociolgia - Marthy Jnos; Ujfalussy Jzsef; Zoltai Dnes 1973., 14. évf. 2. szám 189. - 199.o
Utak s vlaszutak a mai marxista zenetudomnyban - Marthy Jnos; Zoltai Dnes; Ujfalussy Jzsef 1965., 6. évf. 6. szám 563. - 576.o
Utak s vlaszutak a mai marxista zenetudomnyban - Marthy Jnos; Zoltai Dnes; Ujfalussy Jzsef 1965., 6. évf. 6. szám 563. - 576.o
Utak s vlaszutak a mai marxista zenetudomnyban - Marthy Jnos; Zoltai Dnes; Ujfalussy Jzsef 1965., 6. évf. 6. szám 563. - 576.o
A Tancskztrsasg mveldspolitikja s a krusmozgalom - Marti Gyula 1969., 10. évf. 1. szám 3. - 20.o
A zenei npmvels kt vtizede - Marti Gyula 1965., 6. évf. 2. szám 130. - 139.o
Krusmozgalom Magyarorszgon a harmincas vekben - Marti Gyula 1989., 30. évf. 3. szám 292. - 305.o
A tncciklus – a nptnc legnagyobb formai egysge - Martin Gyrgy 1978., 19. évf. 2. szám 197. - 217.o
Nhny gondolat Bartkrl - Martinov, Ivan 1971., 12. évf. 2. szám 164. - 167.o
Pillants a mai csehszlovk zenre - Matejek, Jan 1965., 6. évf. 3. szám 289. - 295.o
A zenei anyag dialektikjhoz - Mayer, Gnter 1966., 7. évf. 1. szám 11. - 23.o
A mai zenei nyelv kialakulsnak tjrl - Mazel, L. A. 1966., 7. évf. 3. szám 241. - 259.o
A mai zenei nyelv kialakulsnak tjrl - Mazel, L. A. 1966., 7. évf. 3. szám 241. - 259.o
A mai zenei nyelv kialakulsnak tjrl (msodik, befejez rsz) - Mazel, L. A. 1966., 7. évf. 4. szám 339. - 351.o
A mai zenei nyelv kialakulsnak tjrl (msodik, befejez rsz) - Mazel, L. A. 1966., 7. évf. 4. szám 339. - 351.o
Kodly Zoltn a Szovjetuniban - Medvegyeva, Irina 1972., 13. évf. 4. szám 368. - 372.o
Oktber szlttei : a Leningrdi Filharmnia mltjbl - Mejlih, E. 1967., 8. évf. 5. szám 509. - 518.o
A musette - a dudk kirlynje - Meszlnyi Attila 1987., 28. évf. 4. szám 379. - 392.o
Egyttmkdsnk a Liszt-sszkiadsban - Mez Imre 2006., 44. évf. 3. szám 250. - 251.o
Zenepszicholgia kutatsaink nhny eredmnyrl - Michel, Paul 1964., 5. évf. 6. szám 597. - 613.o
"A Teremts ellenprja" : Joseph Haydn Az utols tletnek szvegknyve - Mikusi Balzs 2014., 52. évf. 3. szám 242. - 267.o
Az orosz Liszt-kutats kevss ismert lapjai - Milstein, Jakov Iszakovics 1977., 18. évf. 4. szám 354. - 361.o
Anatolij Alekszandrov - Mjaszkovszkij, Nyikolaj 1977., 18. évf. 3. szám 284. - 285.o
Verdi „titokzatos sklja” - Mohay Mikls 1994., 35. évf. 1. szám 38. - 42.o
Az j kelet-eurpai zene jelentsge - Molnr Antal 1971., 12. évf. 4. szám 342. - 344.o
Az j magyar zene kibontakozsa (I. kzlemny) - Molnr Antal 1961., 1. évf. 4. szám 400. - 408.o
Az j magyar zene kibontakozsa (II. kzlemny) - Molnr Antal 1961., 1. évf. 5. szám 489. - 497.o
Az j magyar zene kibontakozsa (III. kzlemny) - Molnr Antal 1961., 1. évf. 6. szám 588. - 595.o
Az j magyar zene kibontakozsa IV. - Molnr Antal 1973., 14. évf. 4. szám 339. - 346.o
Az j magyar zene kibontakozsa V. - Molnr Antal 1974., 15. évf. 1. szám 3. - 16.o
Bartk Bla s a kultrtrtnet - Molnr Antal 1979., 20. évf. 4. szám 335. - 340.o
Egy autor nyilatkozik - Molnr Antal 1991., 32. évf. 1. szám 52. - 80.o
Elljr az opera eszttikjhoz I. (kzr. Bnis Ferenc) - Molnr Antal 1991., 32. évf. 1. szám 81. - 90.o
Elljr az opera eszttikjhoz II. - Molnr Antal 1991., 32. évf. 2. szám 213. - 224.o
Emlkeimbl. [I.] - Molnr Antal 1976., 17. évf. 1. szám 88. - 90.o
Emlkeimbl. [II.] - Molnr Antal 1976., 17. évf. 3. szám 282. - 286.o
Emlkezs az egykori Budai Zeneakadmira - Molnr Antal 1968., 9. évf. 1. szám 65. - 66.o
Emlkezs Weiner Lera - Molnr Antal 1960., 1. évf. 3. szám 267. - 270.o
Gustav Mahler (Rdielads) - Molnr Antal 1960., 1. évf. 1. szám 38. - 43.o
Hat rs Bartkrl : kzreadja Bnis Ferenc - Molnr Antal 1986., 27. évf. 2. szám 169. - 184.o
Henry Purcell - Molnr Antal 1965., 6. évf. 1. szám 51. - 55.o
Honegger mvszete - Molnr Antal 1979., 20. évf. 4. szám 346. - 349.o
Jegyzetek a mai j zene kifejldshez - Molnr Antal 1964., 5. évf. 2. szám 115. - 129.o
Kodly nekkari mveirl - Molnr Antal 1977., 18. évf. 2. szám 191. - 193.o
Magyar zenepolitika - Molnr Antal 1979., 20. évf. 4. szám 341. - 346.o
Megjegyzsek a szolfzs-trgy fiskolai oktatshoz - Molnr Antal 1965., 6. évf. 5. szám 508. - 510.o
Ngyszz ve szletett Monteverdi - Molnr Antal 1967., 8. évf. 3. szám 242. - 247.o
Richard Strauss (1864-1949) - Molnr Antal 1964., 5. évf. 3. szám 267. - 274.o
Weiner Le jubileumra - Molnr Antal 1985., 26. évf. 4. szám 347. - 351.o
Zene a szocialista trsadalomban - Molnr Gza 1979., 20. évf. 1. szám 3. - 18.o
Liszt „Esztergomi mis”-jnek els zenei elemzse - Mona Ilona 1989., 30. évf. 1. szám 66. - 70.o
Magyar zenemkiads 1774-1867 : ksrleti sszefoglals - Mona Ilona 1974., 15. évf. 1. szám 59. - 72.o
A tisztzat, mint a kompozci szletsnek dokumentuma Bartk zenekari Concertjnak esetben - Mricz Klra 1994., 35. évf. 2. szám 204. - 215.o
Bartk Bla nyomban Darzs faluban - Moi, Alexander 1975., 16. évf. 3. szám 313. - 327.o
Verbunkos : a legnyfogdoss s verbuvls kornak tnca a magyar s szlovk irodalmi s zenei dokumentumokban. I. - Moi, Alexander 1985., 26. évf. 1. szám 97. - 112.o
Verbunkos : a legnyfogdoss s verbuvls kornak tnca a magyar s szlovk irodalmi s zenei dokumentumokban. II. - Moi, Alexander 1985., 26. évf. 2. szám 201. - 219.o
A dunntli npzenrl - Mller Istvn 1970., 10. évf. 3-4. szám 317. - 332.o
A hangrendszer analzisnek nhny adalka (harmadik, befejez rsz) - Mller Istvn 1964., 5. évf. 4. szám 395. - 408.o
A hangrendszer analzisnek nhny adalka [els rsz] - Mller Istvn 1964., 5. évf. 2. szám 158. - 173.o
A hangrendszer analzisnek nhny adalka [msodik rsz] - Mller Istvn 1964., 5. évf. 3. szám 275. - 281.o
A Wittembergi Egyetem Magyar Knyvtrnak zenei anyaga - Murnyi Rbert rpd 1983., 24. évf. 3. szám 285. - 290.o
Nemzetkzi zenei kapcsolatok (Magyarorszg zenediplomcija 1945-1947) I. - N. Szab Jzsef 1995., 35. évf. 3. szám 332. - 336.o
Nemzetkzi zenei kapcsolatok (Magyarorszg zenediplomcija 1945-1947) II. - N. Szab Jzsef 1995., 35. évf. 4. szám 405. - 410.o
Srosi Blint mveinek bibliogrfija - Nagy Krisztina; Pvai Istvn 2005., 43. évf. 4. szám 369. - 374.o
Bartk Bla - Nray Mikls 1975., 16. évf. 3. szám 232. - 240.o
Kodly zeneszerzi recepcija Erdlyben abs.
Kodly’s Influence on Hungarian Composers from Romania
Istvn G. Nmeth

The paper offers a review of those composers from Transylvania who had been influenced by Zoltn Kodly. Members of the older generation had known him personally. This group of Transylvanian composers includes rpd Lszl (1864-1960) who consulted Kodly about his own compositions in Budapest in the year 1928 and Gbor Jodl (1913-1989) who studied composition at the Budapest Academy of Music between 1939 and 1942 along with folklorist Jnos Jagamas and choir director Istvn Nagy. Some representatives of the later generation like Cornel ranu (*1934) still had the opportunity to pay a visit to Kodly. Others had access to Kodly’s art through Gbor Jodl, their teacher of composition at the Kolozsvr/Cluj Academy of Music - this is the case of Aladr Zoltn (1929-1978), Ede Ternyi (*1935) and Csaba Szab (1936-2003). Further compositions and statements of Csky Boldizsr (*1937), Pter Vermesy (1939-1989) and Gyrgy Orbn (*1942) testify that Kodly’s choral works were (for Boldizsr Csky: are) considered as a model for new pieces. The paper also contains analyses of Aladr Zoltn’s Divertimento for chamber orchestra (1964), Pter Vermesy’s pair of hommage-pieces - Postludium in memoriam Kodly Zoltn (1978) and “... Super sepulchrum Kodly Zoltn” (1982) both of them quoting motives from Kodly’s Psalmus hungaricus and Gyrgy Orbn’s mixed choir Kdr Kata (1971), an arrangement of a folk ballad modelled on Kodly’s Molnr Anna belonging to the same genre.
Nmeth G. Istvn 2008., 46. évf. 3. szám 285. - 299.o
Vietnam nemzeti zenje - Nhuan, Do 1971., 12. évf. 2. szám 181. - 186.o
Eisler s Schnberg - Notowicz, Nathan 1965., 6. évf. 5. szám 451. - 467.o
Az ukrn dal Magyarorszgon. (Ford. Rad Gyrgy) - Nugyha, H. A. 1971., 12. évf. 1. szám 37. - 52.o
Bartk a Szovjetuniban - Nyesztyev, I. 1961., 1. évf. 9. szám 51. - 61.o
Beethoven zenje Szovjetoroszorszgban - Nyesztyev, I. 1977., 18. évf. 1. szám 31. - 41.o
Prokofjev s Bartk : nhny prhuzam - Nyesztyev, I. 1971., 12. évf. 2. szám 156. - 163.o
Szergej Prokofjev s a kortrsak. (Ford. Fon Erzsbet) - Nyesztyev, I. 1967., 8. évf. 5. szám 487. - 500.o
Romn zeneszerzk ifj nemzedke - Odagescu, Irina 1968., 9. évf. 2. szám 150. - 156.o
„Hol vagy Istvn kirly?” - Olsvai Imre 1991., 32. évf. 2. szám 141. - 150.o
„Tambr, Andandri” : zenetrtneti s nprajzi szlak sszefondsa 20. szzadi mveldsnkben - Olsvai Imre 1984., 25. évf. 2. szám 154. - 160.o
A dallamrendezs koncepcija - Olsvai Imre 1992., 33. évf. 1. szám 23. - 41.o
Dallamvltozat- s rokonsgvizsglat a magyar npzenben. A dallamvonal- s szerkezetszrds nhny fbb tpusa - Olsvai Imre 1962., 3. évf. 1. szám 3. - 18.o
Kodly szlnekre rt npdalfeldolgozsainak klti vilga s mvszi koncepcija - nody Mrta 1976., 17. évf. 3. szám 264. - 269.o
A bartki zenet soha nem volt idszerbb, mint ma - Orbn Lszl 1971., 12. évf. 2. szám 118. - 119.o
A Liszt Ferenc emlkmzeum j szerzemnyei 1986-1989 - P. Eckhardt Mria 1990., 31. évf. 1. szám 57. - 65.o
A Liszt Ferenc emlkmzeum j szerzemnyei 1986-1989 - P. Eckhardt Mria 1990., 31. évf. 1. szám 57. - 65.o
Liszt kapcsolata kornak hazai krusmozgalmval - P. Eckhardt Mria 1978., 19. évf. 2. szám 121. - 129.o
Liszt kapcsolata kornak hazai krusmozgalmval - P. Eckhardt Mria 1978., 19. évf. 2. szám 121. - 129.o
Liszt Rkczi-induljnak kziratai az Orszgos Szchenyi Knyvtrban - P. Eckhardt Mria 1976., 17. évf. 2. szám 161. - 189.o
Liszt Rkczi-induljnak kziratai az Orszgos Szchenyi Knyvtrban - P. Eckhardt Mria 1976., 17. évf. 2. szám 161. - 189.o
A szegedi tj npe s npzenje - Paksa Katalin 1978., 19. évf. 2. szám 150. - 165.o
Bartk megjegyzsei a npi dsztsrl az jabb kutatsok tkrben - Paksa Katalin 1983., 24. évf. 2. szám 194. - 205.o
Dialektusvonsok egy XVII. szzadi magyar npnek eladsban - Paksa Katalin 1985., 26. évf. 1. szám 49. - 63.o
Magyar npzenekutats a XIX. szzadban - mai tanulsgokkal - Paksa Katalin 1991., 32. évf. 2. szám 131. - 140.o
Egy Mozart-dallam letrajza - Pndi Marianne 1988., 29. évf. 3. szám 267. - 271.o
A korai verbunkos stluselemei XVIII. szzadi kzhasznlat zennkben - Papp Gza 1976., 17. évf. 3. szám 227. - 247.o
A verbunkos kziratos emlkei - Papp Gza 1983., 24. évf. 3. szám 248. - 268.o
A verbunkoskiadvnyok kronolgijhoz - Papp Gza 1979., 20. évf. 3. szám 239. - 259.o
Az gynevezett Chlopiczky-nta : nhny hangszeres adalk Liszt VI. rapszdijnak els tmjhoz - Papp Gza 1987., 28. évf. 1. szám 43. - 48.o
Egy elveszettnek hitt kziratos nekesknyv - Papp Gza 1988., 29. évf. 4. szám 379. - 394.o
Liszt ismeretlen verbunkostiratai - Papp Gza 1987., 28. évf. 2. szám 173. - 188.o
Pontosts rgyn : a Psalmus hungaricus szvegnek krdshez - Papp Gza 1984., 25. évf. 4. szám 389. - 398.o
Tovbbi adatok a verbunkoskiadvnyok megjelensi idejhez (1822-1848) - Papp Gza 1984., 25. évf. 3. szám 245. - 267.o
Papp Gza sszestett bibliogrfija - Papp Gza; Papp gnes 2005., 43. évf. 4. szám 365. - 368.o
Papp Gza sszestett bibliogrfija - Papp Gza; Papp gnes 2005., 43. évf. 4. szám 365. - 368.o
„Umerenno” avagy „Andantino molto” : Muszorgszkij tempojelzseirl abs.
”Umerenno” or “Andantino molto”
On Musorgsky’s tempo markings
Mrta Papp

Until the end of 1872, Modest Musorgsky gave his works Russian language tempo and performing instructions, which was a departure from generally accepted tradition. Before the stage premiere of Boris Godunov and the publication of the piano score, he exchanged the Russian markings for the traditional Italian, and from then on, exclusively used Italian in his manuscripts. This is an external change but it represents something more: it is a sign of metamorphosis of his musical style. The majority of passages in the first version of Boris, marked “Umerenno” [“Moderately”] is music which the composer intended as “recited” music with a flexibly changing tempo. The score of the definitive version was furnished with far more detailed and differentiated tempo markings, making us suppose more closed, or at least, music units that are more clearly differentiated from each other. This latter characterises Khovanshchina and Sorosintsi Fair, and other Musorgsky works from the 1870s, while in works written at the time of Boris and in earlier songs, we encounter versions of the “Umerenno style”.
Papp Mrta 2004., 42. évf. 3-4. szám 353. - 366.o
Bartk hegedrapszdii s a romn npi hegeds jtkmd hatsa Bartk mveire - Papp Mrta 1973., 14. évf. 3. szám 299. - 308.o
Moszkvai archvumok Liszt-dokumentumai - Papp Mrta 1986., 27. évf. 1. szám 29. - 38.o
Muszorgszkij s a Kelet : egzotikum s modalits abs.
Musorgsky and the East
Exoticism and Modality
Mrta Papp

The use of modal scales and harmonies is an essential characteristic of Modest Musorgsky’s first opera Salambo with its exotic subject as well as in his other Oriental compositions (above all Yevreyskaya Pesnya, 1867). The modal variability of these works is unique among the exotic compositions of 19th century Russian music. The paper refers to the modal-polymodal characteristics of Salambo and Yevreyskaya Pesnya, and tries to answer the question of where the musical vein for modality comes from in Musorgsky and what was to become of it after the composer has ceased writing such exotic pieces.
Papp Mrta 2003., 41. évf. 2. szám 127. - 139.o
Hivatsos zeneiskolk - Pekelisz 1977., 18. évf. 3. szám 313. - 314.o
Emlkezs Bartk gyermekkarainak budapesti bemutatjra : az nekl ifjsg kt tantmestere - Pernyi Lszl 1962., 3. évf. 5. szám 498. - 506.o
Zsmboki Mikls emlkezete - Pernyi Lszl 1962., 3. évf. 1. szám 35. - 38.o
„Mlysgbl kiltok…” : egy dallam trtneti tjnak vzlata - Pernye Andrs 1968., 9. évf. 3. szám 284. - 300.o
A 10. budapesti nemzetkzi zenei versenyrl (1968. IX. 18 – X. 1) - Pernye Andrs 1968., 9. évf. 4. szám 383. - 401.o
A 7. budapesti nemzetkzi zenei verseny nhny tanulsga [I. rsz] - Pernye Andrs 1963., 4. évf. 6. szám 622. - 638.o
A 7. budapesti nemzetkzi zenei verseny nhny tanulsga [II. rsz] - Pernye Andrs 1964., 5. évf. 1. szám 31. - 42.o
A bel canto tndklse s hanyatlsa - Pernye Andrs 1963., 4. évf. 4. szám 356. - 373.o
A budapesti nemzetkzi fvs-verseny tanulsgai - Pernye Andrs 1965., 6. évf. 6. szám 610. - 618.o
A budapesti nemzetkzi fvs-verseny tanulsgai (msodik, befejez rsz) - Pernye Andrs 1966., 7. évf. 1. szám 24. - 38.o
A kilencedik nemzetkzi zenei verseny : Liszt-Bartk zongoraverseny - Pernye Andrs 1966., 7. évf. 6. szám 573. - 586.o
A Liszt – Bartk nemzetkzi zongoraversenyrl : vzlatok a modern eladmvszet eszttikjhoz [I. rsz] - Pernye Andrs 1961., 1. évf. 9. szám 66. - 76.o
A Liszt – Bartk nemzetkzi zongoraversenyrl : vzlatok a modern eladmvszet eszttikjhoz [II. rsz] - Pernye Andrs 1962., 3. évf. 1. szám 19. - 27.o
A mltbeli zene feltmadsa 1750 s 1800 kztt - Pernye Andrs 1971., 12. évf. 4. szám 367. - 382.o
Alban Berg s a szmok - Pernye Andrs 1967., 8. évf. 3. szám 248. - 261.o
Eladmvszetnk nhny krdse - Pernye Andrs 1960., 1. évf. 1. szám 16. - 22.o
Molnr Antal hetvent ves - Pernye Andrs 1965., 6. évf. 1. szám 47. - 50.o
Mozart zeneszerzs-tanknyvrl : megksett gondolatok Brdos Lajos 70. szletsnapjra - Pernye Andrs 1970., 10. évf. 3-4. szám 310. - 316.o
Nhny szrevtel Schumann „Dichterliebe” ciklusrl - Pernye Andrs 1974., 15. évf. 1. szám 26. - 33.o
Szab Ferenc fiatalkori kamaramvei - Pernye Andrs 1963., 4. évf. 1. szám 32. - 41.o
Varsi sz – 1964 - Pernye Andrs 1964., 5. évf. 5. szám 469. - 489.o
Vincze Imre: Kt zenekari darab - Pernye Andrs 1963., 4. évf. 2. szám 193. - 194.o
Zenekari kultrnk problmi - Pernye Andrs 1961., 1. évf. 6. szám 574. - 582.o
„Magyar” ciklus-e a Zarndokvek harmadik ktete? (Ford. Laki Pter.) - Pesce, Dolores 1990., 31. évf. 4. szám 347. - 372.o
A csrds kialakulsa - Pesovr Ern 1978., 19. évf. 2. szám 218. - 224.o
Plczi Horvth dm nyomban Balatonfreden - Pterffy Ida 1967., 8. évf. 4. szám 390. - 400.o
Bartk Bla szemlyisge - Peth Bertalan 1980., 21. évf. 3. szám 301. - 312.o
A Temps Bartk Blrl (Ford. Pndi Marianne) - Petyrek, Felix 1981., 22. évf. 1. szám 28. - 29.o
Bartk Bla zongoramvei - Petyrek, Felix 1981., 22. évf. 1. szám 25. - 27.o
George Enescu Magyarorszgon - Pintr Lajos 1981., 22. évf. 3. szám 227. - 258.o
Liszt Ferenc aradi hangversenyei - Pintr Lajos 1987., 28. évf. 2. szám 189. - 199.o
Zsoltr a viharban : Kodly Zoltn mve Romniban [I. rsz] - Pintr Lajos 1979., 20. évf. 1. szám 60. - 99.o
Zsoltr a viharban II. : Kodly Zoltn mve Romniban - Pintr Lajos 1979., 20. évf. 2. szám 198. - 214.o
Mit hallott Esdras Edzardi? abs.
What Did Hear Esdras Edzardi?
Tibor Pintr

The main aim of the article is to reconstruct a musical performance of a sacred concerto "Wer is der, so von Edom kmmt" by the Collegium Musicum, Hamburg, which took place between 1660 and 1674. It's source is to be found in Johann Mattheson's Der Vollkommene Capellmeister. The basic question is the authorship of the performed sacred concerto. Mattheson relates it to Matthias Weckmann, but according to several other researches this piece is written by Sebastian Knpfer. The author of the article investigates all the sources and references of the work and the possibilities of the authorship. As there is no final answer to the questions the author looks into a manuscript which is definitely a work by Sebastian Knpfer. The entire manuscript is worth publishing. Paradoxically the main result of these philological analyses is not proving the authorship but rather the finding of the manuscript itself.
Pintr Tibor 2008., 46. évf. 4. szám 411. - 423.o
nletrajzi vzlatok - Prokofjev, Szergej 1960., 1. évf. 3. szám 289. - 298.o
[Magyar zenemvek jegyzke: 1920-1941 : msodik kzlemny] - Raics Istvn 1994., 35. évf. 1. szám 61. - 111.o
Missale notatum strigoniense - Rajeczky Benjamin 1984., 25. évf. 3. szám 223. - 225.o
Npzenekutatsunk tja, 1945-1965 - Rajeczky Benjmin 1965., 6. évf. 2. szám 125. - 129.o
XVI-XVII. szzadi dallamaink a npi emlkezetben - Rajeczky Benjamin 1980., 21. évf. 2. szám 122. - 125.o
Seiber Mtys (portr) - Rnki Gyrgy 1961., 1. évf. 4. szám 431. - 438.o
Joachim Jzsef, a „hegedsk kirlya” - Remnyi Gyenes Istvn 1996., 36. évf. 3-4. szám 393. - 420.o
Nem kzpiskols fokon... - Rvsz Doritt 1988., 29. évf. 4. szám 340. - 342.o
A "konszonns gesz" abs.
The Consonant Gb
Pl Richter

In Kodly’s choral works without folk music background, the text usually has an influence on the melody and harmony structure. However, in his choral arrange¬ments of folk songs melody patterns esentially determine the harmonies. Each melody style, mode, and tonality (not only major-minor) can call into existence its own harmonies, which create repulsions and attractions. There are common harmonies from a formal point of view, they have a wide range relationships, and they can be used in various interpretations. As a composer Kodly was interested in the influence of partial tones, and he took them into consideration in part writing, particularly of choral works. An investigation of the choral works for 2, and 3 voices for children’s, and female choirs revealed that apart from the functio¬nal relationships of classical music, harmonies were assigned independent grounds, especially the minor seventh in Kodly’s compositions. Minor seventh harmonies were important to Kodly because of their ability to relate to different modes, and tonal systems. An obvious example is the use of the tones in the pentatonic system in Hungarian folk music, and its framing interval of minor seventh.
Richter Pl 2008., 46. évf. 3. szám 275. - 284.o
Epos s oim - Ritok Zsigmond 1996., 36. évf. 2. szám 107. - 110.o
Grdonyi Zoltn – Emlkek s reflexik - Rovtkay Lajos 2006., 44. évf. 3. szám 251. - 254.o
A zenei reakcirl s haladsrl - Rozlavec, Nyikolaj 1987., 28. évf. 3. szám 292. - 295.o
nmagrl s munkssgrl - Rozlavec, Nyikolaj 1987., 28. évf. 3. szám 226. - 229.o
Egy karmester jegyzetei nhny Bartk-mrl - Rozsgyesztvenszkij, Gennagyij 1970., 11. évf. 1-4. szám 16. - 30.o
A zenei klasszicizmus fogalmhoz - Rumenhller, Peter 1975., 16. évf. 4. szám 398. - 402.o
Bartk Bla s a grafikai ramlat a zenben - Saminsky, Lazare 1981., 22. évf. 1. szám 34. - 37.o
A Magyar Zenemvszek Szvetsge negyedszzada - Srai Tibor 1975., 16. évf. 1. szám 3. - 11.o
Az intenzv bels munka hrom esztendeje : a Magyar Zenemvszek Szvetsge kzgylsnek ftitkri beszmolja - Srai Tibor 1966., 7. évf. 3. szám 227. - 240.o
Hsz v - Srai Tibor 1965., 6. évf. 2. szám 115. - 118.o
Kadosa Pl „konoksgnak” nhny gyans elemrl - Srai Tibor 1973., 14. évf. 3. szám 227. - 231.o
Zenekultrnk harmonikus fejldsrt - Srai Tibor 1973., 14. évf. 2. szám 118. - 144.o
Bartk Bla Bks megyben - Srhelyi Jen 1981., 22. évf. 1. szám 86. - 110.o
Bartk Bla s Kodly Zoltn a bkscsabai Aurora krben - Srhelyi Jen 1989., 30. évf. 2. szám 213. - 220.o
Kodly Zoltn Bks megyben I. - Srhelyi Jen 1982., 23. évf. 4. szám 421. - 439.o
Kodly Zoltn Bks megyben II. - Srhelyi Jen 1983., 24. évf. 1. szám 12. - 41.o
„gy lttam...” - Srosi Blint 1987., 28. évf. 1. szám 38. - 39.o
A gyimesi csng hegedstlus - Srosi Blint 1978., 19. évf. 2. szám 176. - 183.o
A hangszeres magyar npi dallam : a hangszeres strfa I. - Srosi Blint 1989., 30. évf. 2. szám 115. - 135.o
A hangszeres magyar npi dallam : a hangszeres strfa II. - Srosi Blint 1989., 30. évf. 3. szám 250. - 274.o
A hangszeres magyar npi dallam : hangszeres tncdarab - Srosi Blint 1991., 32. évf. 4. szám 374. - 385.o
A hangszeres magyar npi dallam : pldk a legjabb rtegbl - Srosi Blint 1992., 33. évf. 1. szám 56. - 66.o
A hangszeres magyar npi dallam : sorok - Srosi Blint 1988., 29. évf. 1. szám 28. - 42.o
A hangszeres magyar npi dallam : sorprok I. - Srosi Blint 1988., 29. évf. 2. szám 197. - 218.o
A hangszeres magyar npi dallam : sorprok III. - Srosi Blint 1988., 29. évf. 4. szám 351. - 378.o
A hangszeres magyar npi dallam : utsz - Srosi Blint 1992., 33. évf. 3. szám 241. - 254.o
A hangszeres magyar npi dallam : vltoz strfk - Srosi Blint 1991., 32. évf. 3. szám 266. - 283.o
A hangszeres magyar npi dallam. Sorprok II. - Srosi Blint 1988., 29. évf. 3. szám 237. - 250.o
A hangszeres magyar npzene tempros rtege - Srosi Blint 1987., 28. évf. 4. szám 335. - 378.o
Egy „jaj-nta” - Srosi Blint 1991., 32. évf. 2. szám 181. - 184.o
Egy „tbbnyelv” cignyzenekar Erdlyben - Srosi Blint 1984., 25. évf. 3. szám 236. - 244.o
Egy hangszeres dallam - Srosi Blint 1985., 26. évf. 1. szám 64. - 69.o
tterem-monogrfia - Srosi Blint 1966., 7. évf. 6. szám 587. - 598.o
Hangszeres dallamok szveggel - Srosi Blint 1982., 23. évf. 1. szám 89. - 101.o
Magyar parasztok s cignyzenszek - Srosi Blint 1972., 13. évf. 1. szám 24. - 37.o
Magyar parasztok s cignyzenszek [II. rsz] - Srosi Blint 1972., 13. évf. 2. szám 144. - 163.o
„Hej, reg rejtem…” : emlkezs Sebestyn Gyulra - Schelken Plma 1961., 1. évf. 4. szám 441. - 443.o
Kodly Zoltn - Schenk, Erich 1963., 4. évf. 4. szám 382. - 385.o
Zenei let a bolsevista Ptervrott - Scherchen, Hermann 1977., 18. évf. 3. szám 232. - 236.o
Bartk s az j Bcsi Iskola : adalkok az interpretci krdseihez - Schollum, Robert 1971., 12. évf. 2. szám 174. - 179.o
A zenei analzis s korltai - Scholz, Gottfried 1983., 24. évf. 1. szám 58. - 71.o
Szimfnik npdalbl - Schnberg, Arnold 1974., 15. évf. 3. szám 232. - 237.o
Falusi cignybanda 1951-ben - Schram Ferenc 1963., 4. évf. 1. szám 62. - 73.o
Mvszet s np a mai Oroszorszgban - Schreker, Franz 1977., 18. évf. 3. szám 263. - 266.o
Mikor is volt 1896? : Vikr Bla npdalgyjtemnynek datlsi problmi - Seb Ferenc 1995., 35. évf. 4. szám 424. - 431.o
Vikr Bla npdalgyjtemnynek filolgiai problmi - Seb Ferenc 1990., 31. évf. 1. szám 76. - 85.o
Vikr Bla npzenei gyjtemnye : szakdolgozat - Seb Ferenc 1996., 36. évf. 3-4. szám 297. - 392.o
Emlkeim Bartk Blrl. (Ford. Vrnai Pter) - Selden-Goth Gizella 1966., 7. évf. 2. szám 134. - 140.o
Zenemkiads - Silberstein, M. 1977., 18. évf. 3. szám 317. - 318.o
Commedia dellarte s bbjtk : az irrealits-lmny Lajtha Capriccio cm balettjben abs.
Commedia dellarte and Puppet Theatre
The Experience of Irreality in the Ballet Capriccio by Lajtha
Emke Tari Solymosi

The ballet Capriccio (Farce danse - Puppet theatre, op. 39, 1944) by the Hungarian composer Lszl Lajtha (1892-1963) has not yet been the subject of research. The ballet was written with the purpose of providing an inner escape in an almost unbearable historical period. Its plot is a typical commedia dellarte, placed in the 18th century and presented by puppets, and it is one of the most mysterious pieces of his oeuvre. There are only a few data about its formation, it has never been choreographed, nor premiered on stage, and its score has not been published. There are several versions of the libretto but it is not perfectly clear who wrote them. This is one of the two pieces by Lajtha which were originally composed for piano four hands. Is it possible that Lajtha intended this composition for a puppet theatre? If so, which one? In attempting to answer these questions, the study provides several new data on the Hungarian puppet theatre in the first half of the 20th century, mainly on the National Puppet Theatre directed by Istvn rpd Rv, and especially on its musical connections.
Solymosi Tari Emke 2008., 46. évf. 1. szám 97. - 108.o
„De mi nem megynk...” : Bartk: Cantata profana - rszletes elemzs - eszttikai problmk - Slyom Gyrgy 1991., 32. évf. 1. szám 3. - 51.o
„Habet acht…” : a wagneri vilgkp nhny rdekes fordulja - Slyom Gyrgy 1963., 4. évf. 5. szám 454. - 485.o
„Habet acht…” : a wagneri vilgkp nhny rdekes fordulja (msodik, befejez rsz) - Slyom Gyrgy 1963., 4. évf. 6. szám 586. - 616.o
„Mai idk s minden idk mlyrl…” : jegyzetek Tth Aladr vlogatott zenekritikirl - Slyom Gyrgy 1969., 10. évf. 1. szám 70. - 75.o
A nmet romantikus opera szletshez II. - Slyom Gyrgy 1966., 7. évf. 4. szám 376. - 383.o
A nmet romantikus opera szletshez [I. rsz] - Slyom Gyrgy 1966., 7. évf. 2. szám 146. - 158.o
Alberich s Freia : a nibelung gyrje zenedramaturgijhoz - Slyom Gyrgy 1998., 37. évf. 1. szám 29. - 53.o
lkonszonancik : sajtos harmniai jelensg Liszt ksei zenjben - Slyom Gyrgy 1984., 25. évf. 2. szám 161. - 164.o
Barokk s klasszika kztt : mfaji talakuls s mfaji tudat - Slyom Gyrgy 1982., 23. évf. 3. szám 233. - 254.o
Beethoven utols vonsngyesei s a klasszikus ttelrend (befejez kzlemny) IV. - Slyom Gyrgy 1971., 12. évf. 3. szám 260. - 273.o
Beethoven utols vonsngyesei s a klasszikus ttelrend (I. rsz) - Slyom Gyrgy 1970., 11. évf. 1-4. szám 60. - 73.o
Beethoven utols vonsngyesei s a klasszikus ttelrend [II. rsz] - Slyom Gyrgy 1971., 12. évf. 1. szám 19. - 29.o
Beethoven utols vonsngyesei s a klasszikus ttelrend [III. rsz] - Slyom Gyrgy 1971., 12. évf. 2. szám 187. - 195.o
Elsz egy Wagner-knyvhz - Slyom Gyrgy 1960., 1. évf. 2. szám 189. - 193.o
Mozart estje : rszlet A klasszikus szzadfordul c. kszl knyvbl [I. rsz] - Slyom Gyrgy 1963., 4. évf. 2. szám 157. - 180.o
Mozart estje : rszlet A klasszikus szzadfordul c. kszl knyvbl [II. rsz] - Slyom Gyrgy 1963., 4. évf. 3. szám 256. - 280.o
Versenym s szonta : Mozart zongoraversenyei s „a szontastlus alapeszmje” - Slyom Gyrgy 1991., 32. évf. 3. szám 227. - 265.o
Versenym s szonta II. : Mozart zongoraversenyei s „a szontastlus alapeszmje” - Slyom Gyrgy 1991., 32. évf. 4. szám 339. - 373.o
„...csak utlag vettem szre” : Anton Webern elemzse op. 28-as Vonsngyesnek adagio-formjrl - Somfai Lszl 1984., 25. évf. 4. szám 367. - 376.o
„Per finire” : gondolatok Bartk finl-problematikjrl - Somfai Lszl 1970., 11. évf. 1-4. szám 3. - 15.o
A 4. vonsngyes genezise: Bartk s a kottapaprok - Somfai Lszl 1988., 29. évf. 3. szám 324. - 332.o
A budapesti Bartk Archvum msodik vtizede el - Somfai Lszl 1972., 13. évf. 1. szám 3. - 6.o
A Haydn-interpretci problmi : szljegyzetek az „Erddy-kvartettek” j magyar hanglemezfelvtelhez - Somfai Lszl 1965., 6. évf. 5. szám 483. - 496.o
A tenuto jelentse s jelentsge a bcsi klasszikusok kottzsban - Somfai Lszl 1984., 25. évf. 2. szám 165. - 178.o
Az utols Bartk-partitrk s a "klasszikus" stlus rtelmezsei abs.
The "Classical" Last Scores of Bla Bartk
Lszl Somfai

The success of Bartk's last compositions written in the USA (Concerto for Orchestra 1943, Sonata for Solo Violin 1944, Third Piano Concerto 1945) irritated the progressive music scene in the 1950s. According to post-war leaders of new music (Leibowitz, Scherchen, Boulez, etc.), these scores represented a "path of compromise" for the USA listener. This study demonstrates that Bartk's method in composition radically changed in America, which influenced the general impression of the new works. He missed the perfect isolation of his studio for improvisation at the piano, a precondition for composition in Budapest. In America he could best work on new scores during his holidays in Saranac Lake, NY, or in Ashville, NC (see the table). Writing the draft notation, now Bartk switched from ink to pencil, outlined his new compositions in shorter thematic blocks (see examples 1-4). Besides, Bartk's anxiety about the fate of the people in Hungary and Europe was an important motivation when he adopted folklore imaginaire themes, stylistic references, and created the narrative of the major wartime compositions while a stylistic compromise for the American audience was not. The characteristic titles of the movements, however, can be marked as an aide to the listener. Incidentally, each of the three late scores has its own motivation and this crucially influenced the concept and the style: after a long period he wrote a large-scale symphonic work, made a violin solo inspired by Menuhin's Bach rendition, elaborated a concerto not for the pianist-composer himself but for his wife Ditta.
Somfai Lszl 2009., 47. évf. 1. szám 3. - 13.o
Brdos Kornl 1921-1993 abs.
A Tribute to Kornl Brdos 1921-1993
Lszl Somfai

According to Die Musik in Geschichte und Gegenwart (2nd rev. Ed., Personenteil Bd. 2, 1999):

Brdos gilt als bedeutendster Forscher der Musikgeschichte der ungarischen Stdte des 16.-18. Jahrhunderts. Seine Forschungsmethode beruhte auf vollstndiger Erschlieung archivalischer Daten.

This is a precisely formulated summary of the central research topic and the method of Musikhistoriker Kornl Brdos whose entry in the MGG - perhaps surprisingly for some – exceeds the entry of the internationally recognized Hungarian Musikwissenschaftler Dnes Bartha. On the other hand, the fact that the 2001 edition of New Grove Dictionary of Music and Musicians sets a somewhat shorter space for the Brdos entry may be the result of the recognition that his work is a typically central-European approach deeply rooted in the German musicological tradition. By all means, in both encyclopedias the “Hungarian music” entries repeatedly refer to Brdos’s fundamental researches.
Kornl Brdos’s posthumous recognition is a great satisfaction to the Hungarian musicology. In 1989, when he was honored with the grand prize of the Hungarian Art Foundation Mvszeti Alap - although at this point Brdos got hold of two higher degrees (kandidtus and Doctor of the Hungarian Academy of Sciences), already produced five of his six monographs on the musical life in Hungarian towns, and the majority of his thirty-some scholarly essays –, the major part of the Hungarian musical life had but insufficient information about the scope and significance of the accomplishment of this modest man. They did not know that being a Cistercian priest Brdos worked in a manifold disadvantageous position. For decades, as a fulltime music teacher, Brdos had to work in his spare hours in archives in Hungary and neighboring countrie; that only at the age of 57 got a research job in the Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences. (The best narration of the chronicle of his life and his views on musical scholarship can be read in three interviews in Muzsika 1984/2, 1989/5, 1993/2, made by Pter Kirly and Andrs Borg, resp.)
The most valuable part of his achievement is represented by six large volumes dedicated to the musical life of Pcs, Tata, Gyr, Sopron, Eger, and Szkesfehrvr in the 16th-18th centuries, based on documentary evidences (Budapest: Akadmiai Kiad, 1976-1993). Brdos’s philosophy was that all existing archival sources must be detected, even bills and lists among financial papers of an episcopate or school, an aristocratic realm or the administration of the town. He successfully differentiated the structure of the musical life in Hungarian market towns vs. royal boroughs. Each volume includes a thematic catalogue of the musical sources located in the town, a useful part even for those who cannot read Hungarian.
Probably less successful was Brdos as an editor of the second volume of Magyarorszg zene-trtnete [The history of music in Hungary 1541-1686], 1990, a thankless job inherited from another scholar. Indeed, he was not the type of a commanding chief in teamwork. Brdos, even in his late years, preferred to work individually as a gentleman scholar. Fortunately, his favourite volume, the Third, is in good hands today. His one-time team in the institute (. Gupcs, Z. Farkas, K. Renner, . Sas, and others) takes care of the scholarly foundation as well as the careful presentation of the immense work. They even open new vistas with the style analysis of the 18th and early 19th-century music in Hungary, an approach that Kornl Brdos – with a typical understatement of his personal capabilities, although in his earlier essays he embarked on analytical work successfully (e.g. in the Volksmusikartige Variierungstechnik in den ungarischen Passionen 15. bis 18. Jahrhundert, 1975) – cultivated less and less in his mature books. Thus calling him in the MGG as Kornl Brdos, Musikhistoriker, in the final analysis is a fair classification.

Somfai Lszl 2004., 42. évf. 1. szám 3. - 7.o
Bartha Dnes 1908-1993 : egy magyar zenetuds Amerikban abs.
Dnes Bartha 1908-1993
A Hungarian Musicologist in Amerika

The opening address of the conference focuses on Dnes Bartha's legendary appearance at the 1961 New York congress of the International Musicological Society, and his last active teaching period between 1964 and 1981 in the USA, the least known chapter of his scholarly activity in Hungary.
Somfai Lszl 2008., 46. évf. 4. szám 349. - 352.o
Bartk – sajt mveinek interprettora - Somfai Lszl 1968., 9. évf. 4. szám 354. - 360.o
Bartk Bla nyilatkozata a „progresszv zenei alkotsokrl” (1927-1928?) - Somfai Lszl 1975., 16. évf. 2. szám 115. - 116.o
Bartk s a Liszt-hats : adatok, idrendi sszefggsek, hipotzisek - Somfai Lszl 1986., 27. évf. 4. szám 335. - 351.o
Bartk tematikus mjegyzk - Minta s problmk - Somfai Lszl 1998., 37. évf. 1. szám 69. - 90.o
Eger utn : beszmol a szocialista orszgok fiatal zeneszerzinek s zenetudsainak IV. tallkozjrl - Somfai Lszl 1968., 9. évf. 3. szám 227. - 230.o
Egy jelents j Bartk-knyvrl [Krpti: Bartk vonsngyesei] - Somfai Lszl 1967., 8. évf. 6. szám 592. - 598.o
Egy sajtos kulmincis pont Bartk hangszeres formiban - Somfai Lszl 1971., 12. évf. 2. szám 132. - 143.o
Fiatal magyar zeneszerzk : megjegyzsek a bemutatott mvekrl - Somfai Lszl 1968., 9. évf. 2. szám 165. - 173.o
Grdonyi tanr r - Somfai Lszl 2006., 44. évf. 3. szám 254. - 260.o
Joseph Haydn zongoraszonti : marginlik j kiads helyett - Somfai Lszl 1990., 31. évf. 2. szám 147. - 164.o
Kt Webern-ttel (Op. 9/V – Op. 27/II.) : analzis varicik I. - Somfai Lszl 1973., 14. évf. 1. szám 9. - 23.o
Kt Webern-ttel : analzis varicik II. (Befejez rsz) : Varicik zongorra op. 27, II. ttel - Somfai Lszl 1973., 14. évf. 2. szám 165. - 187.o
Liszt Faust-szimfnijnak alakvltsai (Els rsz) - Somfai Lszl 1961., 1. évf. 6. szám 559. - 573.o
Liszt Faust-szimfnijnak alakvltsai [II. rsz] - Somfai Lszl 1961., 1. évf. 7-8. (II/4-5). szám 78. - 102.o
Megnyit helyett - "a Zenem?tr els? aranykora" : Somfai Lszl visszaemlkezse - Somfai Lszl 2014., 52. évf. 3. szám 237. - 241.o
Mirt oly knnyen abszolutizlhat Schoenberg zenje? - Somfai Lszl 1974., 15. évf. 3. szám 267. - 275.o
Nyersforma, kidolgozs, javts Haydnnl : Op. 71/D-dr vonsngyes - menett - Somfai Lszl 1982., 23. évf. 2. szám 120. - 128.o
Opusz-tervezs s jts Haydnnl - Somfai Lszl 1980., 21. évf. 2. szám 134. - 150.o
Strfaszerkezet tmk, quatrain, Liedform : Bartha Dnes elmletrl abs.
Stanza Structure, Quatrain, Liedform
Dnes Bartha's Concept
Lszl Somfai

In the last decade of his active years, teaching in the United States, between 1967 and 1976 Dnes Bartha published six studies in German and English (listed on p. 386) on a special formation of themes primarily in the instrumental music of Haydn and Beethoven, but also of Mozart. As a criticism of Riemann's "period" (Periode) theory, he demonstrated that the structure of several opening themes of the finale in symphonies and string quartets - but also the contours of subsequent themes, in other genres and other movements too - were closely related to the four-line structure of a stanza (quatrain in French). This phenomenon, familiar from folk song and popular dance music already in the 18th century, often combined with the rhythmic pattern of the contredanse, was the focus of Bartha's interest. He used refined analytical methods borrowed from the vocabulary of Hungarian ethnomusicology; he marked the "lines" of a "stanza" with numbers 1. 2. 3. 4., or according to the content as AABA form, etc. (see examples 1 and 2-3). Critics of his concept pointed out that for the sake of a perfect stanza Bartha often focused on a truncated short form of the actual theme (the first phrase, the first half of a period). Another criticized aspect of his theory is that Bartha extended the classical German Liedform (a // b+a), viewed as a large-sized version of the AABA stanza, to apply also to complete movements, and suggested that a characteristic feature of the classical style was not so much the sonata-form principle as the stanza principle.
Somfai Lszl 2008., 46. évf. 4. szám 383. - 393.o
A kar mestersge : feljegyzsek egy rejtlyes szakmrl I. - Somogyi Lszl 1988., 29. évf. 1. szám 43. - 51.o
A kar mestersge : feljegyzsek egy rejtlyes szakmrl II. - Somogyi Lszl 1988., 29. évf. 2. szám 219. - 222.o
Budapesti zenei szakrk lnvlexikonja - Sonkoly Istvn 1975., 16. évf. 2. szám 183. - 191.o
Csokonai s a zene (Repertriumi ksrlet) - Sonkoly Istvn 1961., 1. évf. 7-8. (II/4-5). szám 116. - 133.o
Sznfy Gusztv, egy nyregyhzi dalklt a XIX. szzadban - Sonkoly Istvn 1967., 8. évf. 1. szám 33. - 43.o
Ismerjtek meg s szeresstek a zent : beszlgets az ifjsggal. (Ford. Gergely Erzsbet) - Sosztakovics, Dmitrij 1967., 8. évf. 6. szám 605. - 611.o
Levelek Ediszon Gyenyiszovhoz - Sosztakovics, Dmitrij 1987., 28. évf. 3. szám 315. - 327.o
Alan Bush, az elktelezett zeneszerz : Bush zeneszerzi plyjnak vzlata. (Ford. Feuer Mria) - Stevenson, Ronald 1965., 6. évf. 3. szám 270. - 288.o
Adatok teleplseink mai zenei letnek jellemzshez - Strm Klmn 1982., 23. évf. 3. szám 283. - 294.o
Bartk Bla, a tuds - Suchoff, Benjamin 1971., 12. évf. 4. szám 359. - 366.o
Bartk utols vei Amerikban (1940-45) - Suchoff, Benjamin 1976., 17. évf. 2. szám 190. - 193.o
Elsz Bartk: Romn npzene cm mvhez - Suchoff, Benjamin 1969., 10. évf. 2. szám 162. - 171.o
Bartk Bla kzrsa a weimari Liszt-anyagban - Sulyok Imre 1986., 27. évf. 4. szám 352. - 353.o
Zenetudomnyunk mltjbl : trtneti kollzs - Sz. Farkas Mria 1980., 21. évf. 2. szám 126. - 133.o
Magyar hangszertrtneti dokumentum 1802-bl : hangszertrtneti tanulmnyok II. - Sz. Farkas Mrta 1977., 18. évf. 4. szám 419. - 432.o
Vonszongora - magyar szabadalom 1894-bl - Sz. Farkas Mrta 1981., 22. évf. 4. szám 380. - 391.o
Kortrs zene - Szabanyejev, Leonyid 1987., 28. évf. 3. szám 296. - 300.o
Zene s zenei krk a hbor utni idk Oroszorszgban - Szabanyejev, Leonyid 1977., 18. évf. 3. szám 237. - 241.o
Zenei irnyzatok a mai Oroszorszgban - Szabanyejev, Leonyid 1987., 28. évf. 3. szám 307. - 314.o
A hetvenves Kodly Zoltn - Szab Ferenc 1977., 18. évf. 4. szám 348. - 350.o
A kibontakozs tja - Szab Ferenc 1983., 24. évf. 2. szám 115. - 119.o
A zenekritikrl - Szab Ferenc 1977., 18. évf. 4. szám 351. - 353.o
Bartk Bla - Szab Ferenc 1977., 18. évf. 4. szám 341. - 348.o
let s mvszet - Szab Ferenc 1967., 8. évf. 5. szám 453. - 461.o
Kilencven esztend hatrn : a Liszt Ferenc Zenemvszeti Fiskola jubileuma - Szab Ferenc 1965., 6. évf. 6. szám 577. - 588.o
nekl Ifjsg 1925-1944 I. - Szab Helga 1983., 24. évf. 4. szám 376. - 415.o
nekl Ifjsg 1925-1944 II. - Szab Helga 1984., 25. évf. 1. szám 92. - 112.o
nekl Ifjsg 1945-1975 I. - Szab Helga 1984., 25. évf. 3. szám 306. - 332.o
nekl Ifjsg 1945-1975 II. - Szab Helga 1984., 25. évf. 4. szám 418. - 435.o
Iskolai nekgyjtemny I. rsz - Szab Helga 1989., 30. évf. 3. szám 306. - 332.o
Iskolai nekgyjtemny, III. rsz : II. ktet - Szab Helga 1990., 31. évf. 4. szám 403. - 414.o
Iskolai gyjtemny : II. rsz - Szab Helga 1989., 30. évf. 4. szám 413. - 426.o
Japn gyermekdalgyjtemny : a dallam vndorlsa klnbz pentaton hangnemekbe - Szab Helga 1995., 35. évf. 4. szám 394. - 404.o
Jrdnyi munkssgnak hatsa a magyar zenei nevelsre - Szab Helga 1992., 33. évf. 1. szám 42. - 47.o
Kitasztottan, szabadon - Szab Helga 1994., 35. évf. 1. szám 57. - 60.o
Kodly Zoltn szljegyzetei - Szab Helga 1982., 23. évf. 4. szám 372. - 413.o
Renesznsz kltszetnk s zennk forrsairl - Szab Istvn 1985., 26. évf. 4. szám 386. - 405.o
Tredkek Grdonyi Zoltnrl - Szab Mikls 2006., 44. évf. 3. szám 260. - 262.o
A zenei kznyelv problmi - Szabolcsi Bence 1966., 7. évf. 5. szám 451. - 468.o
A zenei kznyelv problmi - Szabolcsi Bence 2012., 50. évf. 2. szám 125. - 142.o
Az Apponyi kzirat - Szabolcsi Bence 1964., 5. évf. 6. szám 565. - 568.o
Bartk Bla szletsnek 80. vforduljn - Szabolcsi Bence 1961., 1. évf. 5. szám 467. - 470.o
Bartk s a vilgirodalom - Szabolcsi Bence 1971., 12. évf. 1. szám 3. - 7.o
Benedetti s Saracini. Adalkok a mondia trtnethez : ltalnos rsz: elfutrok s a kor framlatai. (Ford. Tallin Tibor) - Szabolcsi Bence 1973., 14. évf. 3. szám 233. - 257.o
Erkel Ferenc s a „npek tavasza” - Szabolcsi Bence 1960., 1. évf. 2. szám 139. - 141.o
Exotikus zene - Szabolcsi Bence 1979., 20. évf. 2. szám 115. - 118.o
Hrom arckp (rszlet egy nagyobb tanulmnybl) - Szabolcsi Bence 1961., 1. évf. 7-8. (II/4-5). szám 103. - 115.o
Hrom tallkozs - Szabolcsi Bence 1967., 8. évf. 5. szám 462. - 464.o
Jegyzetek a magyar zenetudomny hsz esztendejrl - Szabolcsi Bence 1965., 6. évf. 2. szám 119. - 124.o
Keleti dallamproblmk - Szabolcsi Bence 1962., 3. évf. 3. szám 213. - 217.o
Kodly Zoltn (krusmuzsika) - Szabolcsi Bence 1979., 20. évf. 2. szám 125. - 129.o
Kodly Zoltn dalai - Szabolcsi Bence 1979., 20. évf. 2. szám 121. - 125.o
Kodly Zoltn hangszeres zenje - Szabolcsi Bence 1979., 20. évf. 2. szám 118. - 120.o
Rcz Aladr s a rgtnzs mvszete - Szabolcsi Bence 1963., 4. évf. 2. szám 143. - 145.o
Erkel egyedl : Az Erzsbet nhny talnyos szerz?i kziratoldala - Szacsvai Kim Katalin 2014., 52. évf. 3. szám 270. - 315.o
A reprodukci fenomenolgija - Szak Pter 1978., 19. évf. 4. szám 413. - 424.o
A nagyszalontai gyjts dokumentumai a Kodly Archvumban - Szalay Olga 1991., 32. évf. 2. szám 124. - 127.o
Termszetes hangsorok a harmincas-negyvenes vek Kadosa-mveiben. (Ford. Halmy Ferenc) - Szanyina, Nyina 1978., 19. évf. 3. szám 262. - 276.o
Bartk Bla s az j rmny zene - Szarkiszjan, Szvetlana 1985., 26. évf. 3. szám 271. - 284.o
A szovjet Vrs Hadseregben harcolt magyar internacionalista vrskatonk dalai (1917-1921) - Szatmri Antal 1967., 8. évf. 5. szám 475. - 486.o
A termkeny egyttmkds tjn : jegyzetek a szovjet s a magyar zenepedaggia kapcsolatairl - Szvai Magda 1967., 8. évf. 5. szám 469. - 474.o
Magyar zongoraiskolk a XIX. szzadban - Szvai Magda; Veszprmi Lili 1964., 5. évf. 3. szám 241. - 256.o
Magyar zongoraiskolk a XIX. szzadban - Szvai Magda; Veszprmi Lili 1964., 5. évf. 3. szám 241. - 256.o
George Sand s a zene : rszletek a Consuelo-bl - Szvai Nndor 1967., 8. évf. 1. szám 50. - 59.o
A romantika harmniavilgnak nhny problmja - Szelnyi Istvn 1965., 6. évf. 3. szám 249. - 257.o
Az ismeretlen Liszt - Szelnyi Istvn 1961., 1. évf. 9. szám 11. - 25.o
Bartk s a modalits - Szelnyi Istvn 1971., 12. évf. 2. szám 144. - 155.o
Egy jabb magyar Liszt-knyvrl : Hamburger Klra: Liszt Ferenc - Szelnyi Istvn 1966., 7. évf. 5. szám 510. - 517.o
Elfutr vagy valravlt? : stluskritikai ksrlet Liszt alkotkorszakaival kapcsolatban - Szelnyi Istvn 1967., 8. évf. 3. szám 231. - 241.o
Kodly s az j zongorastlus - Szelnyi Istvn 1972., 13. évf. 2. szám 124. - 126.o
„A jv itt van s sose lesz vge” : tr- s idkpzetek az Eurpa Kiad egyttes zene- s szvegvilgban - Szemere Anna 1985., 26. évf. 1. szám 70. - 74.o
Elmletek, programok a popzenekutatsban - Szemere Anna 1984., 25. évf. 2. szám 179. - 184.o
Egy remekm s klns utlete : Henry Vieuxtemps: 36 tudes pour Violon avec Accompagnement de Piano Op. 48 - Szende Ott 1991., 32. évf. 1. szám 91. - 100.o
Leopold Mozart (1719-1787) - Szende Ott 1987., 28. évf. 2. szám 200. - 214.o
A hegedtants lettani vonatkozsai - Szende Ott; Nemessuri Mihly 1964., 5. évf. 3. szám 229. - 240.o
„In basilica sancti Emmerami” - Andrs s Benedek histrija - Szendrei Janka 1998., 37. évf. 1. szám 21. - 28.o
A kzpkori magyar hangjegyrs - Szendrei Janka 1978., 19. évf. 2. szám 130. - 143.o
A Szalkai kdex kottarsa - Szendrei Janka 1984., 25. évf. 2. szám 185. - 194.o
A Szentivni nek zenetrtneti rtegei - Szendrei Janka 1985., 26. évf. 1. szám 75. - 88.o
Ami egy siratgyjtsbl kimaradt - Szendrei Janka 1987., 28. évf. 1. szám 21. - 22.o
Esztergomi Antiphonale tredke Bcsben - Szendrei Janka 1988., 29. évf. 4. szám 346. - 350.o
Megfigyelsek a formafejlds krdshez nyolcadik tnus antifna-dallamokban - Szendrei Janka 1971., 12. évf. 1. szám 78. - 86.o
Van-e ciszterci hangjegyrs? - Szendrei Janka 1982., 23. évf. 2. szám 129. - 137.o
Korszeren korszertlen jelensgek korunk zenje megtlsben (A „Korunk zenje” bizonytkai) - Szernyi Gyz 1986., 27. évf. 3. szám 251. - 279.o
„Il celebre maestro...” : egykor tudstsok Lisztrl a Gazzetta Musicale di Milano hasbjain (1870-1886) - Szerz Katalin 1986., 27. évf. 1. szám 39. - 48.o
A budai hajdani vrkpolna zenei lete a XIV.-XVI. szzadban - Szigeti Kilin 1968., 9. évf. 4. szám 402. - 428.o
A gregorin nek ritmus-krdse a magyar kzpkori gyakorlatban - Szigeti Kilin 1982., 23. évf. 2. szám 138. - 145.o
A kzpkori orgona : klns tekintettel a magyarorszgi emlkekre - Szigeti Kilin 1974., 15. évf. 2. szám 186. - 201.o
Az aquincumi orgona zenei problmi - Szigeti Kilin 1972., 13. évf. 2. szám 170. - 179.o
Az idmrtkes (menzurlis) korlis nekls Magyarorszgon - Szigeti Kilin 1978., 19. évf. 3. szám 282. - 297.o
Bulyowsky Mihly rsai (1680 s 1711) az orgona tkletestsrl - Szigeti Kilin 1979., 20. évf. 3. szám 227. - 238.o
Orgonls a kzpkori Magyarorszgon Budavr elestig, 1541-ig - Szigeti Kilin 1975., 16. évf. 4. szám 380. - 388.o
Bartk a kpzmvszetben : Bernyi Rbert festmnye Bartk Blrl - Szij Bla 1961., 1. évf. 7-8. (II/4-5). szám 54. - 60.o
Az amerikai minimlzene hatsa az j Zenei Stdi zeneszerzire az 1970-es s 80-as vekben abs.
The Influence of American Minimal-Music on the Composers of the New Music Studio in the Years 1970-80
Tnde Szitha

In the history of Hungarian music after the second World War, keeping an eye on overseas trends and an immediate processing of internationally perceptible stylistic novelties appeared for the first time in the attitude of composers of the j Zenei Stdi (New Musical Studio). This group of composers and performing artists intensively studied the new trends of Europe and America and for a long time they were the only musicians who – as a sort of contemporary musical workshop – thought it was important to propagate new works that were only available from foreign sources. From 1975 onwards the rich concert repertoire of the ensemble included compositions by La Monte Young, Steve Reich, Philip Glass, Terry Riley and Frederic Rzewsky and this was when some characteristic stylistic features appeared in the works of the three founding composers, Zoltn Jeney, Lszl Sry and Lszl Vidovszky and indicated the influence of the experience gained from minimal music. However, if we evaluate the effects of foreign music realistically, then it is obvious that the radical novelty for this group of musicians was not the appearance of minimal music but the trends created by the Darmstadt group and the music of Christian Wolff and John Cage immediately before. As these examples shook the very roots of everything the composers of the j Zenei Stdi had learnt during their College Academy years about the relation to traditions, basic compositional tasks, musical forms, genres, sound and timing, the inspiration that resulted from minimal music was only of secondary importance and – as indicated by their works – merely indirect. By means of a few short how the inspiration of minimal and repetitive musical elements became an individual and freely deployed means of composition in the works of Zoltn Jeney, Lszl Sry and Lszl Vidovszky, with special emphasis on the characteristics of the musical forms, rhythmic structures and sounds that they use.
Szitha Tnde 2000., 38. évf. 2. szám 127. - 139.o
Liszt Ferenc „ismeretlen” francia dalai - Szitha Tnde 1986., 27. évf. 1. szám 49. - 82.o
„Cignyzene? Magyar zene?” : Bartk Bla 30 ves vitjnak folytatsa - Szke Pter 1961., 1. évf. 7-8. (II/4-5). szám 138. - 146.o
A cseh munksdalkutats eredmnyei, mdszere s feladatai - Szke Pter 1961., 1. évf. 4. szám 409. - 430.o
A meggondolkoztat szlovk npzenekutats - Szke Pter 1964., 5. évf. 1. szám 46. - 75.o
Bartk s a szlovk npzene : npzenetudomnyunk nhny problmja - Szke Pter 1961., 1. évf. 7-8. (II/4-5). szám 20. - 53.o
Julinusz bart s sszehasonlt npzenekutatsunk - Szke Pter 1962., 3. évf. 3. szám 218. - 233.o
A hit s a hazaszeretet Kodly mvszetben - Szokolay Sndor 1991., 32. évf. 2. szám 151. - 155.o
Liszt Ferenc tizenhat levele orosz tantvnyhoz, Marfa Szabinyinhoz - Szolncev, Nyikolaj 1973., 14. évf. 3. szám 281. - 298.o
Ereszked kvintvlts a finn npzenben - Szomjas-Schiffert Gyrgy 1991., 32. évf. 2. szám 156. - 160.o
ISME, 1964. Budapest - Sznyi Erzsbet 1964., 5. évf. 4. szám 339. - 354.o
Mihalovich dn zenemveinek jegyzke - Sznyin Szerz Katalin 1979., 20. évf. 4. szám 374. - 390.o
Mihalovich dn zenemveinek jegyzke - Sznyin Szerz Katalin 1979., 20. évf. 4. szám 374. - 390.o
Egy Beethoven-szonta s amivel sszefgg : a zene nhny sajtossga, a zenei elemzs lehetsgei - Tagai Imre 1989., 30. évf. 1. szám 77. - 101.o
„Orfeo” s „Euridice” : vltozatok egy tmra - Tallin Tibor 1971., 12. évf. 4. szám 383. - 395.o
„Orfeo” s „Euridice” II. Prolgus Firenzben s Mantovban : az nekbeszd szletse - Tallin Tibor 1972., 13. évf. 1. szám 16. - 23.o
„Termkeny kzszellemet, szabad polifnit, felszabadult tavaszi lgkrt...” : Szabolcsi, a zenepolitikus - Tallin Tibor 1980., 21. évf. 4. szám 402. - 410.o
A hangversenyrendezs llamostsa Magyarorszgon - Tallin Tibor 1988., 29. évf. 4. szám 430. - 444.o
Bartk levlvltsa R. St. Hoffmann-nal - Tallin Tibor 1974., 15. évf. 2. szám 134. - 185.o
Forma-modell s szemlyisgstruktra Mozart riiban - Tallin Tibor 1974., 15. évf. 1. szám 51. - 58.o
Kodly s a zens sznpad : elzmnyek s kvetkezmnyek - Tallin Tibor 1978., 19. évf. 4. szám 378. - 384.o
Kodly Zoltn kalandozsai Ithaktul a Szkelyfldig abs.
The Adventures of Zoltn Kodly from Ithaka to the Szkely Land
Tibor Tallin

Zoltn Kodly has been bound by an intense spiritual relationship to the Homeric epics, in particular to the Odyssey which he had thoroughly studied already as a student at the grammar school (Gymnasium) in Nagyszombat, when he also planned to compose an orchestral work with the title Nausikaa. 1906 he noted in his diary that “the plan for a symphonic poem on the same subject began do down again”. 1907 he composed the song Nausikaa published 1925 as No 2 of Four songs. From 1926 on he seriously considered the composition of an opera on the libretto of Zsigmond Mricz’s play Odysseus bolyongsai (The Wandering of Odysseus) which in its two first acts describes the amours of the hero with Nausikaa and Kyrke, and his return to Penelope in the third. Perhaps in connection with the planning of the opera Kodly sketched some musical ideas for both Nausikaa and Kyrke. The wife of Odysseus waiting faithfully for his husband may have inspired the figure of the Houswife in the second version of Szkely fon (Spinnery) whose pantomimic action was written by the composer. The early version staged 1925 dealt with the ambiguities of matrimony through the allegoric quotation of folk songs like El kne indulni and the Ballad about the Evil Wife. The 1932 version systematically broadened the discussion on the chances of marriage by triplicating the figures of both man and woman. In working out the sujet Kodly may have been influenced by Mricz’s way of posing the problem of the relation of male and female in the Odysseus-drama.
Tallin Tibor 2008., 46. évf. 3. szám 239. - 250.o
A jaj-nta krds - Tari Lujza 1985., 26. évf. 2. szám 148. - 200.o
A tgabb krnyezet - a cignyzens Debrecen - Tari Lujza 1996., 36. évf. 2. szám 154. - 170.o
Egy kzjtk dallam - Tari Lujza 1981., 22. évf. 3. szám 285. - 302.o
Egynisg s kzssg Kodly Zoltn kt kszoni-szkely eladjnl - Tari Lujza 1983., 24. évf. 2. szám 145. - 187.o
Kt npszoks-dallamunk s eurpai kapcsolataik - Tari Lujza 1982., 23. évf. 2. szám 146. - 161.o
Kodly hangszeres gyjtse - Tari Lujza 1978., 19. évf. 2. szám 184. - 196.o
Kodly Intermezzja trijnak forrsa - Tari Lujza 1986., 27. évf. 3. szám 294. - 311.o
Kodly Zoltn jelentsge a hangszeres npzenekutatsban - Tari Lujza 1984., 25. évf. 3. szám 281. - 300.o
Lajtha Lszl hangszeres npzenegyjtsei: 1911-1963 - Tari Lujza 1992., 33. évf. 2. szám 141. - 190.o
Nhny sz az „Alla turca”-rl a bcsi klasszikus mesterektl G. Verdiig - Tari Lujza 1990., 31. évf. 2. szám 165. - 174.o
Palc menyasszonyksr - bukovinai menyasszonykikr - Tari Lujza 1987., 28. évf. 1. szám 26. - 33.o
Strfaelv tmaptkezsek s motvikus periodizls a hangszeres npzenben - Tari Lujza 1984., 25. évf. 1. szám 73. - 91.o
jabb adatok Plczi Horvth dm dalaihoz - Tari Lujza 1989., 30. évf. 1. szám 25. - 40.o
Weiner Le mveinek npzenei forrsai - Tari Lujza 1985., 26. évf. 3. szám 238. - 248.o
Kodly Zoltn s Jzsef Attila - Tasi Jzsef 1980., 21. évf. 1. szám 20. - 50.o
Sry Lszl kt kompozcija : Cseppre-csepp ngy szlamra, Egyesvel szlhangszerre vagy brmely egyttesre - Tokaji Andrs 1981., 22. évf. 2. szám 214. - 220.o
A pszti perjel s eurpai eldei - Trk Jzsef 1987., 28. évf. 1. szám 40. - 42.o
Kzpkori latin nyelv irodalmunk liturgiatrtneti adatainak rtkelse - Trk Jzsef 1982., 23. évf. 2. szám 162. - 167.o
Kodly Zoltn (Ford. Szvai Nndor) - Tth Aladr 1972., 13. évf. 4. szám 339. - 352.o
Schubert - Tth Aladr 1978., 19. évf. 3. szám 227. - 231.o
Amatrk zenei nevelse - Tugarinov, N. P. 1977., 18. évf. 3. szám 315. - 316.o
„Jrdnyi gy” a Magyar Zenemvszek Szvetsgben (1951) - Ujfalussy Jzsef 1992., 33. évf. 1. szám 14. - 18.o
„Zseni” vagy „mester”? : megjegyzsek Mrissy Istvn rshoz - Ujfalussy Jzsef 1966., 7. évf. 2. szám 175. - 176.o
A hd-szerkezetek nhny tartalmi krdse Bartk mvszetben - Ujfalussy Jzsef 1961., 1. évf. 7-8. (II/4-5). szám 3. - 19.o
A mfaj-kategria sorsa s jelentsge a zeneeszttikban - Ujfalussy Jzsef 1975., 16. évf. 1. szám 12. - 24.o
A Szabolcsi lsszak el - Ujfalussy Jzsef 1980., 21. évf. 2. szám 115. - 117.o
Bartha Dnes, a magyar zenetrtnet kutatja - Ujfalussy Jzsef 1984., 25. évf. 2. szám 195. - 206.o
Bartk Bla: Kontrasztok – hegedre, klarintra s zongorra (1938) - Ujfalussy Jzsef 1968., 9. évf. 4. szám 342. - 353.o
Bartk: Kontrasztok (keletkezsnek trtnethez) - Ujfalussy Jzsef 1965., 6. évf. 2. szám 166. - 169.o
Debussy s Liszt - Ujfalussy Jzsef 1987., 28. évf. 2. szám 115. - 118.o
Egy faun dlutnja : Mallarm s Debussy - vers s zene - Ujfalussy Jzsef 1988., 29. évf. 4. szám 335. - 339.o
Egy faun dlutnja : Mallarm s Debussy - vers s zene - Ujfalussy Jzsef 2012., 50. évf. 3. szám 253. - 258.o
Elsz a mai magyar zenei alkotmvszethez - Ujfalussy Jzsef 1967., 8. évf. 3. szám 227. - 230.o
rtkek s mrtkek - Ujfalussy Jzsef 1968., 9. évf. 2. szám 115. - 120.o
Hasznos knyv a zene llektanrl - Ujfalussy Jzsef 1972., 13. évf. 1. szám 7. - 13.o
Hogyan kerlnek a magyarok Beethoven III. szimfnijnak utols ttelbe? : adalk a szimfonikus finl tartalmi krdshez - Ujfalussy Jzsef 1960., 1. évf. 1. szám 7. - 15.o
Jelents knyv a zene trsadalmi letmdjrl : Marthy Jnos: Zene s polgr – zene s proletr - Ujfalussy Jzsef 1967., 8. évf. 1. szám 14. - 25.o
Kodly Zoltn s a Zenemvszeti Fiskola - Ujfalussy Jzsef 1975., 16. évf. 4. szám 353. - 358.o
Kzs rteg Bartk s Kodly mvszetben - Ujfalussy Jzsef 1971., 12. évf. 1. szám 8. - 10.o
Msodik-e Bartk hegedversenye? - Ujfalussy Jzsef 1970., 11. évf. 1-4. szám 40. - 41.o
Megjegyzsek a valsg zenei kpnek dialektikjhoz - Ujfalussy Jzsef 1963., 4. évf. 4. szám 341. - 349.o
Megjegyzsek Lajtha Lszl utols s XX. szzadi zenetrtnetnk korbbi veihez - Ujfalussy Jzsef 1976., 17. évf. 2. szám 196. - 200.o
Oktberi tanulsgok - Ujfalussy Jzsef 1967., 8. évf. 5. szám 465. - 468.o
Premisszk a Bartk zene megrtshez - Ujfalussy Jzsef 1981., 22. évf. 4. szám 335. - 345.o
Somfai Lszl kszntse - Ujfalussy Jzsef 2004., 42. évf. 3-4. szám 229. - 230.o
Trsadalmi kzssg s zenei kztudat : hozzszls Szabolcsi Bence eladshoz - Ujfalussy Jzsef 1966., 7. évf. 5. szám 482. - 487.o
j mvek fesztivlja Koppenhgban : a „Nemzetkzi j Zene Trsasg” 38. zenei nnepsge - Ujfalussy Jzsef 1964., 5. évf. 5. szám 461. - 468.o
Weiner Le emlkezete - Ujfalussy Jzsef 1985., 26. évf. 3. szám 227. - 229.o
Fafvk a renesznszban s napjainkban : nhny gondolat j fafvs hangszerek ptsrl - jhzy Lszl 1978., 19. évf. 1. szám 25. - 54.o
Kziratossg a 20. szzadban - Ullmann Pter 1982., 23. évf. 2. szám 168. - 179.o
Jean Sibelius - Vainio, Matti 1995., 35. évf. 4. szám 411. - 423.o
A Liszt-csald a levltri iratok tkrben (I. rsz) - Valk Arisztid 1961., 1. évf. 4. szám 388. - 399.o
A Liszt-csald a levltri iratok tkrben. II. rsz - Valk Arisztid 1961., 1. évf. 5. szám 498. - 507.o
Adalk Liszt Ferenc tiszteletdj-gyhez - Valk Arisztid 1986., 27. évf. 2. szám 167. - 168.o
Emlkezs egy nyolcvanves dokumentumra - Valk Arisztid 1965., 6. évf. 4. szám 382.o
Liszt Ferenc tiszteletdjnak beszntetse - Valk Arisztid 1989., 30. évf. 1. szám 75. - 76.o
Zene s tmegkommunikci I. : beszmol a Tmegkommunikcis Kutatkzpontban foly zeneszociolgiai kutats nhny eredmnyrl - Valk Emke; Strm Klmn 1986., 27. évf. 2. szám 185. - 224.o
Zene s tmegkommunikci II. : beszmol a Tmegkommunikcis Kutatkzpontban foly zeneszociolgiai kutats nhny eredmnyrl - Valk Emke; Strm Klmn 1986., 27. évf. 3. szám 227. - 250.o
A pszti monostor feltrsa - Valter Ilona 1982., 23. évf. 2. szám 180. - 190.o
A zenei hangtl a knai l-rendszerig I. : adalkok a hangrendszerek fejldstrtnethez - Varga Ferenc 1973., 14. évf. 4. szám 389. - 400.o
A zenei hangtl a knai l-rendszerig II. : adalkok a hangrendszerek fejldstrtnethez - Varga Ferenc 1974., 15. évf. 1. szám 78. - 89.o
Adalkok India si hangrendszernek megfejtshez - Varga Ferenc 1978., 19. évf. 1. szám 76. - 102.o
Az j tantervhez : hozzszls Kodly Zoltn „Megjegyzsei”-hez - Varga Ferenc 1961., 1. évf. 7-8. (II/4-5). szám 134. - 137.o
Heves megye nek- s zenekultrjnak trtnetbl - Varga Lszl 1980., 21. évf. 4. szám 414. - 427.o
A „vers s dallam” kutatja - Vargyas Lajos 1969., 10. évf. 2. szám 118. - 122.o
Lrai npdalaink - Vargyas Lajos 1991., 32. évf. 2. szám 177. - 180.o
Mirt vlasztottuk a la-pentatnit - Vargyas Lajos 1988., 29. évf. 3. szám 232. - 236.o
„…È sempre ugual …” : Ndasdy Klmnnak - Vrnai Pter 1971., 12. évf. 1. szám 65. - 77.o
„Wie bitter sind der Trennung Leiden...” : egy toposz vndortja - Vrnai Pter 1988., 29. évf. 3. szám 283. - 291.o
Adalkok Verdi operinak negatv tipizcijhoz : alakok s helyzetek - Vrnai Pter 1966., 7. évf. 5. szám 498. - 503.o
Az aleatria ezer ve - Vrnai Pter 1968., 9. évf. 1. szám 55. - 62.o
Az olasz operahagyomny tovbblse Wagner zenedrmiban - Vrnai Pter 1981., 22. évf. 4. szám 359. - 379.o
Drma s muzsika a Nabucco-ban - Vrnai Pter 1973., 14. évf. 1. szám 37. - 44.o
Leonra s Don Alvaro : dallamdramaturgiai megjegyzsek - Vrnai Pter 1965., 6. évf. 1. szám 56. - 64.o
Mg egyszer „A vgzet hatalm”-rl - Vrnai Pter 1967., 8. évf. 3. szám 274. - 276.o
Mozart a vlaszton - Vrnai Pter 1990., 31. évf. 1. szám 34. - 40.o
Paolo Albiani: Egy karakter tja - Vrnai Pter 1975., 16. évf. 4. szám 403. - 413.o
Ritmikus struktra, mint jellemzsi eszkz a Szicliai vecsernyben - Vrnai Pter 1974., 15. évf. 1. szám 34. - 43.o
Zenei s dramaturgiai egysg a Don Carlosban - Vrnai Pter 1970., 10. évf. 3-4. szám 303. - 309.o
Kzreadta: Bartk Bla : I. Scarlatti - Veszprmi Lili 1977., 18. évf. 1. szám 75. - 81.o
Kzreadta: Bartk Bla : II. Couperin - Veszprmi Lili 1979., 20. évf. 3. szám 260. - 265.o
A kaznyi tatrok zenje - Vikr Lszl 1978., 19. évf. 2. szám 144. - 149.o
A motvum szerepe a dallamok sszehasonltsban - Vikr Lszl 1987., 28. évf. 1. szám 23. - 25.o
Als kvartvlasz a cseremisz npzenben - Vikr Lszl 1992., 33. évf. 3. szám 227. - 240.o
Jrdnyi Pl „Trvnyknyv”-e - Vikr Lszl 1992., 33. évf. 1. szám 19. - 22.o
Mit tancsolt Kodly a gyjtutak eltt? - Vikr Lszl 1991., 32. évf. 2. szám 128. - 130.o
Nhny sz a magyar pentatnirl - Vikr Lszl 1984., 25. évf. 2. szám 207. - 209.o
Rgi dallamok a magyar őshaza mai terletn - Vikr Lszl 1996., 36. évf. 2. szám 151. - 153.o
Trk elemek a volga-kmai finnugorok zenjben - Vikr Lszl 1985., 26. évf. 1. szám 89. - 91.o
Szabolcs-Szatmr megye zenei lete - Vikr Sndor 1976., 17. évf. 3. szám 287. - 305.o
„Per introdurre” : a bartki bevezets megformlsnak problematikja - Vikrius Lszl 1994., 35. évf. 2. szám 190. - 203.o
A zenetrtnet antolgija vagy rgi zenetrtnet-rs? : megjegyzsek Bartha Dnes munkjnak eredeti kiadshoz abs.
Anthology-Cum-History of Music: Remarks on Dnes Bartha's Historical Anthology of Early Music (1948)
Lszl Vikrius

In 1940, Bence Szabolcsi (1899-1973) published the first edition of his full-length history of music (A zene trtnete), a book that could justifiably be characterized as a work of Geisteswissenschaft or spiritual history by one of the author's closest Hungarian colleague Dnes Bartha (1908-1993). In his slim volume of Rgi muzsika kertje (Garden of early music), published in 1947, Szabolcsi presented a selection of texts from the history of music and, in the same year, did his A magyar zenetrtnet kziknyve (in English: A Concise History of Hungarian Music, 1964) appear that, apart from the historical study - the main body of the book - included a large selection of musical compositions with commentaries. Bartha's A zenetrtnet antolgija (A historical anthology of music) published in 1948, contained a series of 135 numbered items, entire compositions as well as selected movements or self-contained parts of musical works, to illustrate the history of music from what was understood as "primitive" music to Bach. Bartha's anthology, compiled almost simultaneously with, but independently of, the well-known Historical Anthology by Davison and Apel (vol. 1, 1946, vol. 2, 1950), had few models, such as Riemann's Musikgeschichte in Beispielen (1912), Einstein's little Beispielsammlung zur lteren Musikgeschichte (1917, and later editions) and Arnold Schering's Geschichte der Musik in Beispielen. Bartha, as it transpires from his own extensive philological and historical notes to the individual examples, also consulted the Anthologie sonore, a large series of 78 rpm records initiated by Curt Sachs in Paris in 1934. Bartha's anthology has since remained in use in Hungary, although mainly in its second revised edition of 1974, edited by Tibor Tallin, in which Bartha's very detailed descriptions and analyses of the individual pieces were significantly trimmed to update the collection both in references and in style. Interestingly, however, Bartha himself harboured the idea of issuing a new and completely revised, up-to-date collection. The somewhat compromised second printing, that now appears to have failed to represent the originality and pedagogical fervour of Bartha's original notes, was probably due to his unavailability for the task. After considering basic documents related to the planning, compilation and edition of the anthology, the article strives to retrieve Bartha's original intentions putting them in their historical context. The presentations of Binchois' De plus en plus by Schering and Bartha (no. 32 in the anthology) and the discussions of Perotin's four-voice clausula Mors and its three-voice motet version in the Bamberg Codex, Mors quae stimulo/Mors morsu/Mors (no. 17) in Szabolcsi's 1940 study and Bartha's notes are compared in some detail. The appendix presents Bartha's full commentary on no. 17 in the anthology as well as his fragmentary plan for a new edition of the collection, a hitherto unknown document preserved in the National Szchnyi Library, Budapest.
Vikrius Lszl 2009., 47. évf. 1. szám 33. - 54.o
Adalkok az 1. bagatell recepcitrtnethez abs.
On the Reception of Bartk’s Bagatelle No. 1
Lszl Vikrius

The article revisits a number of documents related to the reception of Bartk’s allegedly “bitonal” early experiment, the first of his Fourteen Bagatelles (1908). All sources discussed and partially quoted (in the original French, German or English, as well as in Hungarian translation) once belonged to the composer’s library and are now kept in the Budapest Bartk Archives of the Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences. They include mentions of Bartk as one of the forefathers of polytonality in published in La Revue Musicale and Musikbltter des Anbruch (by Jean Deroux and Paul Landormy) in 1921/22, Darius Milhaud’s “Polytonalit et Atonalit” of 1923, the article on “Harmony” in Eaglefield-Hull’s A Dictionary of Modern Music (1924), Henry Cowell’s “New Terms for New Music” in Modern Music (1928) and Edwin von der Nll’s monograph on Bartk’s style based on a detailed investigation of his piano music (1930). The origin and early theoretical use of the polytonal concept en vogue from the early 1920s is also discussed in general. While the varying interpretations of his succinct piano composition significantly contributed to his acknowledgement as a pioneer of modernism after the First World War, the composer himself, in a late commentary on his Bagatelles (in “Introduction to Bla Bartk Masterpieces for the Piano”), denied any polytonal tendency in the piece and declared it to be in a “Phrygian coloured C major”. The designation C major, clearly formulated by von der Nll, can be traced back to Bartk’s earliest references to the piece. However, despite his evidently consistent view of the piece as being in C, an as yet unpublished letter of 14 February 1909 to Emma Gruber (later Mrs. Kodly) proves that Bartk was fully aware of bitonality which he then called, for lack of a more specific term, “cacophony”. His late and vehement protest against the bitonal interpretation of the piece seems thus to have originated in the personal significance of Bagatelle no. 1, which was probably conceived as a paradigmatic expression of the Man/Woman problem. The article is a variant of “Backgrounds of Bartk’s ‘Bitonal’ Bagatelle” written for the Somfai Fs. Whereas the longer English version contains discussions of a number of more recent analyses of the piece and is more detailed on the compositional sources, this version gives fuller information about articles and studies of the 1920s.
Vikrius Lszl 2004., 42. évf. 3-4. szám 447. - 460.o
Kodly: A rossz felesg balladja abs.
Zoltn Kodly: The Ballad of the Heartless Wife Lszl Vikrius In 1925, Universal-Edition published the first two volumes of Zoltn Kodly's Hungarian Folk Music for voice and piano (Magyar npzene, 1917-1932), a series of folksong arrangements that occupied the composer for more than a decade. Vol. 2 included the arrangement of the "ballade of the heartless wife" (A rossz felesg balladja), an arrangement that, along with several other pieces, also became part of Szkely fon (The Spinning-Room), both in its early occasional version (1924) and in its later full-scale stage form (1932). The direct source of the folk melodies arranged for Szkely fon as well as most of the vocal compositions of the period was Transylvanian Hungarians: Folksongs, jointly edited by Bartk and Kodly (1923), a collection of 150 songs. Kodly following the advice of Emil Hertzka, director of the Viennese publisher Universal-Edition carefully selected songs that had not been arranged by Bartk yet. The difference between the respective approaches of the two composers is evident in the choice of folk genre as well as that of individual songs. Thus the first two volumes in Kodly's Hungarian Folk Music for voice and piano show a particular preference for ballads, a genre that is rarely represented in Bartk's folksong based compositions, the "Ballade" of the Fifteen Hungarian Peasant Songs for piano (1914-1918) being the major exception.
The melody of the "ballad of the heartless wife" itself is representative of a rare and particularly interesting folksong type, characterized by the combination of two pairs of phrases of strikingly different make-up: one with a descending parlando melody akin to the type of Hungarian folk dirges and the other, more lively in tempo, being built up of smaller units with dance-like giusto rhythm closely related to certain instrumental pieces. One melody belonging to the same type, although its text is not a ballad per se, "Asszonyok, asszonyok" ("Women, women") had been arranged by Bartk in Eight Hungarian Folksongs for voice and piano (1907-1917). The variant with the ballad text selected by Kodly, however, is unique because of the contrast between its two pairs of phrases that can be interpreted as an example of overt "madrigalism" or word-painting, the first pair of verses being sung by the daughter who keeps asking her mother to come home to her dying father while the second containing the mother's repeated refusal who prefers staying out dancing instead of returning home. As a punch-line just before the end of the song, the wife even sings a brief lament on the ruined bed-sheet instead of her now dead husband. Its dialogue form and dramatic character made this song particularly suitable as a basis for the kind of composition Kodly regarded as representative of the "missing national song type" that could be modelled on and measured against some of the great Schubert lieder.
Through an analysis of both the folksong and Kodly's "Lied" based on it, relying on the piece's few surviving manuscript sources as well as the composer's writings from the period of its composition, the article approaches Kodly's ideas and main endeavours behind the launching of his first important large-scale series of folksong arrangements, Hungarian Folk Music.
Vikrius Lszl 2008., 46. évf. 3. szám 261. - 272.o
Liszt s a „rgi zene”: egy romantikus megkzeltsmd - Vikrius Lszl 1989., 30. évf. 1. szám 55. - 65.o
ts ritmika Bartk zenjben abs.
Rhythmic and Metric Fifths in Bartk’s Composition
Lszl Vikrius

The article explores Bartk’s conspicuous and varied use of rhythmic and metric units comprising fifths, which clearly contributed to his innovative and personal idiom. Fifths may appear as quintuplets on several rhythmic levels or as 5/8 and 5/4 time. Although at first sight a category like this may appear to be a rather mixed and heterogeneous collection of unrelated rhythmic phenomena, a closer view makes it possible to draw up a useful typology of significantly fewer groups of passages, related to one another, in works form different periods of Bartk’s career. At the same time, however questionable the inclusion of both rhythmic and metric fifths may appear, their joint examination is not only justified by their similar opposition to conventional means of the Western art music tradition but by a few cases as well where the occasional use of a quintuplet or a change into a five-beat time could be interchangeable. The typology set up in the article (see tables 1 & 2) consists of the following rubrics: (1) rhythmic fifths: (a) in accompaniment: Within accompanimental arpeggios; within passagework; repeated figurations; continuous accompanimental figure; (b) in the foreground: as folk-music based thematic material; as ornament (trill, Doppelschlag, etc.); upbeat figuration; figuration at phrase end; thematic arpeggio; as declamatory passage; as isolated gesture; as main motif; (2) metric fifths: (a) 5/4 time: connected to the sung text; distorted dance; expression of strangeness; other passages; (b) 5/8 time> connected to the sung words; as a result of rhythmic transformation (compression); within changing time (“colindā rhythm”); and fast passage in continuous 5/8 time. Most significant of all, and most personal in character, seems to be the use of a quintuplet motif combined with repeated notes and a minor third leap (e.g. Ex. 18, Sonata for two pianos and percussion, 2nd mvt., bb. 28-33 and Ex. 20a, Duke Bluebeard’s Castle, beginning of the Seventh Door scene).
The article is introduced by a discussion of four passages in 5/4 time appearing in 19th century compositions (Chopin, Sonata for piano in C minor, 2nd movement; Tchaikowsky, 6th Symphony in B minor, 2nd movement; Dohnnyi, Piano Quintet op. 1, Finale and Wagner, a passage in the 3rd Act of Tristan and Isolde), all mentioned by Bartk in either his lecture, “The So-called Bulgarian Rhythm” (1938) or in an early personal letter of 1907. In connection with these examples as well as both innovative and personal features of his use of rhythmic fifths, his employment of what he called “Bulgarian rhythm” is also discussed.
Vikrius Lszl 2003., 41. évf. 2. szám 181. - 208.o
Balassi Blint: „Az Gianeta Padovana ntjra” - Virgh Lszl 1976., 17. évf. 1. szám 3. - 11.o
Kt Balassi-ntajelzsrl - Virgh Lszl 1981., 22. évf. 2. szám 163. - 175.o
Vers s dallam Itliban - Virgh Lszl 1990., 31. évf. 1. szám 29. - 33.o
Egy klasszikus forma utlete - Virny Gbor 1972., 13. évf. 2. szám 164. - 169.o
Megksettek-e Mozart „porosz” kvartettjei? : szletsnapi ksznt tanulmny formban abs.
Are Mozart’s »Prussian« Quartets Really Overdue Ones?
Gbor Virny

My most famous class-mate, Lszl Somfai, wrote his first famous study on the Haydn-quartets by Mozart. But there are no Hungarian studies about Mozarts Prussian Quartets. In Budapest Programme Notes there are some brief appraisals of the late Mozart quartets, but I have chosen therefore some longer notesand remarks on the three masterpieces, which Mozart planned for a post at the Prussian Court, an application which proved unsuccessful. This study was planned not only as a congratulation for Somfai’s 70th birthday, but also to counter the negative opinion regarding these masterpieces, that they are too late, but these compositions by the Second Viennese Classic Master are not to be ignored.
Virny Gbor 2005., 43. évf. 1. szám 77. - 84.o
A marxista zeneeszttika j tjai - Vitnyi Ivn 1967., 8. évf. 4. szám 342. - 376.o
A npmvszet – a vlemnyek tkrben : vzlatok a npmvszetrl alkotott vlemnyek trtnethez - Vitnyi Ivn 1964., 5. évf. 6. szám 614. - 635.o
A zene s a „mzsai mvszetek” - Vitnyi Ivn 1963., 4. évf. 5. szám 486. - 498.o
A zenei halls fiziolgija - Vitnyi Ivn 1968., 9. évf. 2. szám 176. - 196.o
A zenepszicholgia vzlata - Vitnyi Ivn 1969., 10. évf. 1. szám 45. - 60.o
Lendvai Ern s kora - Vitnyi Ivn 1994., 35. évf. 1. szám 32. - 37.o
Szabolcsi Bence s a zeneeszttika - Vitnyi Ivn 1969., 10. évf. 2. szám 133. - 138.o
Zene s szemiotika - Vitnyi Ivn 1975., 16. évf. 2. szám 159. - 172.o
Bartk – egy korszak meghatrozsa - Volek, Jaroslav 1971., 12. évf. 4. szám 345. - 351.o
Npdalvltozatok egy Erkel operadallamra - Volly Istvn 1965., 6. évf. 3. szám 237. - 248.o
Bartk: Improvizcik, op. 20 : elemz szrevtelek s a sorozat rendezse abs.
Analytical Notes to Bartk, Improvisations, Opus 20, and the Ordering of the Series
Ivn Waldbauer

A study of Bartk’s correspondence with his publisher, Universal Editions of Vienna, as well as early manuscripts of the Improvisations, further certain analytical observations of the finished score, permit a reconstruction of the history of composition and Bartk’s thought processes shaping it. It is known that he began writing “little piano pieces” in the summer of 1920 with no more intentions of any overarching design principles than a “harmonically freer” sound would for these settings of Hungarian peasant songs. It seems almost certain that it was only after having completed seven of the eight pieces in the fall of that year, that he discovered various harmonic procedures that create audible and perceptible links among some of them. These links must have arisen by subconsciously operating intuition. He ordered the pieces accordingly and composed the finale with the conscious purpose of affirming in it the writing of the unity of the series by clear references to these memorable earlier events.

Waldbauer Ivn 2004., 42. évf. 3-4. szám 461. - 481.o
Gombosi Ott (1902-1955) : egy tantvny visszaemlkezsei - Waldbauer Ivn 2002., 40. évf. 3. szám 253. - 262.o
Kt alkoti terlet korunk svd zenjben. (Ford. Ferenczi Rbert) - Wallner, Bo 1980., 21. évf. 1. szám 51. - 71.o
Lajtha Lszl: a szimfnik - Weissmann Jnos 1992., 33. évf. 2. szám 197. - 212.o
Egy j vilg zenje - Weisz, Pavel 1977., 18. évf. 3. szám 246. - 251.o
Bartk Bla vonsngyesei - Wellesz, Egon 1981., 22. évf. 1. szám 20. - 22.o
A varins fogalma az j zenben - Wilheim Andrs 1987., 28. évf. 1. szám 60. - 62.o
Cage s a haiku abs.
Cage and Haiku
Andrs Wilheim

By exploring in Cage’s works a verse form used variedly by the composer and its forms and various transformations, this paper attempts to identify the role played by an extrinsic device or the illusions related thereto in the formation of music. How is it possible to convert rules and formal features into musical patterns that had previously applied to another type of material? Does it matter if a composer makes minor mistakes in the philological interpretation of the device or forms selected as a source? In the case of Cage – and this may also hold true for similar phenomena regarding other composers – haiku really seems to be a starting point only, a special way of pre-arranging the material, and its validity should not be originated from or contrasted with the traditions of haiku; it should be perceived that its justification lies in the works of Cage themselves. For Cage, Japanese verse forms (or rather what he makes of them) formed part of the toolbox just like other elements of his style – the fact that he referred to them with such emphasis does not owe its significance to composition technique but to poetics.
Wilheim Andrs 2003., 41. évf. 2. szám 209. - 218.o
Erik Satie gregorin parafrzisai - Wilheim Andrs 1982., 23. évf. 2. szám 191. - 198.o
Kt Bartk-vzlat - Wilheim Andrs 1978., 19. évf. 4. szám 401. - 412.o
Liszt s a huszadik szzad - Wilheim Andrs 1986., 27. évf. 2. szám 115. - 125.o
Mdszer s m : elemz megjegyzsek Webern Das Augenlicht cm kompozcijhoz - Wilheim Andrs 1984., 25. évf. 4. szám 384. - 388.o
Ttelsorrendek Bartk mveiben - Wilheim Andrs 1984., 25. évf. 2. szám 210. - 214.o
Egy „eredeti” s egy „tvett” dal sszehasonlt vizsglata az olh cigny repertorbl - Wilkinson-Kertsz Irn 1992., 33. évf. 3. szám 259. - 282.o
Kubizmus a zenben - Zgon Gza Vilmos 1981., 22. évf. 1. szám 31. - 33.o
Fiatal csehszlovk zeneszerzk - Zapletal, Petar 1968., 9. évf. 2. szám 127. - 131.o
Harmniai funkcik s logosz avagy logikai s funkcirend harmnijrl I. - Zeke Lajos 1990., 31. évf. 2. szám 201. - 224.o
Harmniai funkcik s logosz avagy logikai s funkcirend harmnijrl II. - Zeke Lajos 1990., 31. évf. 3. szám 271. - 302.o
Harmniai funkcik s logosz avagy logikai s funkcirend harmnijrl III. rsz - Zeke Lajos 1990., 31. évf. 4. szám 415. - 422.o
Szukcesszv polimodalits : a hangrendszer kiptsnek egy sajtos mdja Liszt mveiben - Zeke Lajos 1986., 27. évf. 1. szám 83. - 107.o
Nyemirovics-Dancseko munkja a „Katyerina Izmajlova” cm opern - Zlatogorov, P. 1967., 8. évf. 5. szám 519. - 532.o
Hanns Eisler, Schoenberg tantvnya - Zobl, Wilhelm 1975., 16. évf. 2. szám 149. - 158.o
„Gondolkodni zenben” - Zoltai Dnes 1990., 31. évf. 2. szám 187. - 192.o
A „frankfurti iskola” Bartk-kpe abs.

Zoltai Dnes 1971., 12. évf. 3. szám 232. - 236.o
A jelenkori zenekultra Th. Wiesengrund – Adorno eszttikjnak tkrben I. rsz - Zoltai Dnes 1962., 3. évf. 2. szám 123. - 131.o
A jelenkori zenekultra Th. Wiesengrund – Adorno eszttikjnak tkrben II. rsz - Zoltai Dnes 1962., 3. évf. 3. szám 234. - 248.o
A megrts problmja a XIX. szzad eszttikjban - Zoltai Dnes 1973., 14. évf. 3. szám 270. - 280.o
A renesznsztl a felvilgosodsig - Zoltai Dnes 1966., 7. évf. 3. szám 260. - 278.o
A renesznsztl a felvilgosodsig II. rsz - Zoltai Dnes 1966., 7. évf. 4. szám 359. - 371.o
A renesznsztl a felvilgosodsig III., befejez rsz - Zoltai Dnes 1966., 7. évf. 5. szám 488. - 497.o
A zeneszociolgia tvlatai - Zoltai Dnes 1969., 10. évf. 1. szám 61. - 69.o
Adalkok a romantikus zenefelfogs keletkezshez - Zoltai Dnes 1977., 18. évf. 1. szám 21. - 30.o
Egy gondolatgazdag zeneeszttikai mrl : Ujfalussy Jzsef: A valsg zenei kpe. A zene mvszi jelentsnek logikja - Zoltai Dnes 1963., 4. évf. 1. szám 50. - 61.o
Elidegeneds s mvszet - Zoltai Dnes 1968., 9. évf. 1. szám 15. - 32.o
Ujfalussy Jzsef hatvan ves - Zoltai Dnes 1980., 21. évf. 1. szám 7. - 10.o
A zenemvek komplex analzisrl - Zuckermann, V. 1967., 8. évf. 5. szám 502. - 508.o
A Magyar Tancskztrsasg zenei s kulturlis politikjrl : beszlgets Lukcs Gyrggyel - [Breuer Jnos] 1969., 10. évf. 2. szám 150. - 161.o
A jugoszlv zeneszerzk legfiatalabb nemzedknek alkotmvszete - piri, Slobodan 1968., 9. évf. 2. szám 134. - 141.o